Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)
II. rész. A megye leírása járásonként - IV. fejezet. A jenői uradalom leírása
ten, minden szerdai napon, szabad piacot tarthassanak, azokkal a szabadságjogokkal, amelyeket más piacok élveznek”. Semmi mást ne mondjunk, minthogy Zsigmond kegyúri joggal is megadományozta a ráckeveieket. És ezeket mind az ő utódai jóváhagyták, sőt még gyarapították is. 4-§ Ezenkívül a ráckeveieknek vannak okirataik, amelyekben Albert, a Zsigmond veje és utóda megerősíti és szaporítja a kiváltságaikat 1438-ból, utószülött Lászlóé 1453-ból, a Korvin Mátyásé 1458-ból, 1464- ből és 1473-ból, valamint 1489-ből. Ezekhez még hozzá kell tenni azt az oklevelet, amelyben 1465-ben a határaik közt levő falvakat, Szentmártont, Üjfalut, Lórévet és Becsét a királyi ember által nekik rendelte. Ulászló 1490-ben és 1501-ben kelt privilégiumaival általában megengedte nekik a Somlyó szigetén a faizás és halászat gyakorlását. De Anna is, Ulászló felesége, 1503-ban nekik adományozta a halászat jogát a kevi területen, amit közönségesen Királyrétének mondanak. Végül II. Lajos 1517-ben és 1524-ben elrendelte, hogy mind a szárazföldön, mind a folyókon szabadok legyenek. Ugyanezt tette Zápolyai János is 1536-ban, miután megerősítette Mátyás és Ulászló kiváltságleveleit a révjoggal és az utasok szabad szállításának jogával. Ezeket és a többi okiratot a ráckeviek a levéltárukban őrzik; csodálatos, hogy annyi szerencsétlenség közepette, hogyan maradhattak fenn ezek az értékes okiratok. Itt őrzik Szkaricza Máté egykori itteni lelkész költeményét is, ahonnan az imént idézett sorokat vettük. (Szkaricza Máté, ez a maga korában kiváló tudású férfi itt született Keviben. Ő népünk szokása szerint tudományszerzés céljából bebarangolta Itáliát, Helvécziát, Galliát, Angliát, Bataviát és Germániát, s magának a tudós férfiak ismeretségét és nagy műveltséget szerzett. Megírta Szegedi Istvánnak az életét, valójában azért, hogy amidőn az ő emlékezetét az utókorra hagyományozza, a sajátját is munkálja. Megjelent Szegedi Theologiája bevezetéseképpen, harmadszor kiadták Bázelben 1693-ban. Ott sok említés történik Kevinről és a sorsáról, bár soha Ráczkevinek nem nevezi. Azt gondolom, hogy a nép iránt való ellenszenv miatt tette ezt.) 5-§ De ennek a férfinak az áttekinthető és a városhoz ragaszkodó előadásából nem kevésbé világosan megismerjük, mint a sok királyi oklevélből, milyen állapotban volt valaha Kevi. Ugyanis nemcsak 141
