Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - I. fejezet. A váci járás

dig a Burotus mellett fekvő Vacia-ról: én úgy gondolom a vacianokról, egy felsőpannoniai népről.”

Bonfini vallomása az első szómagyarázatot erősíti meg. Burotum, illetve Borytus (lásd Ortelius Thesaurum Geographium-át és Carolus Stephanus Lexicon Historicum, Geographicum et Poetiam-át, e betűnél), ez a föníciai város hogyan hozható ide a szomszédságba, nem tudom, de az is biztos, hogy a vacian nép bárhol is keresendő, nem alapíthatta először ezt a várost, ha egyszer az pusztaság volt, amikor Vác remete itt tartózkodott. A csoda, ami először a szent épület, azután a város alapításának alkalmát, vagyis kezdetét adta, ez volt:

Amidőn abban az erdőben Géza és László csapatai letáboroztak és ott a vezérek azon a helyen, ahol azután Péter templomát alapították, tanácsot tartottak és elmondták véleményüket a Salamonnal való ütközetről, László egy angyalt pillantott meg, aki testvérét, Gézát koronával ékesítette. Ettől a csodajeltől megdöbbenve, a látottakat megjelenti testvérének, s neki a koronával az ország feletti uralmát megjövendöli. Géza a jósjelet tudomásul véve így szól: „A mindenható Isten, aki kezében tartja minden ország sorsát, így megadta a csoda jeleket, amelyek csak a te szemeid előtt nyíltak meg, minthogy téged állított a kegyességed és vallásos hited folytán az isteni akarat biztos jósául. A Szűzanyának most ünnepélyesen megfogadom, hogy ha e jóslat valóra válik, ha uralomra jutok, itt pompás bazilikát építtetek.”

A következő évben tehát, amikor Salamont elzavarták, a királlyá avatott Géza fogadalmáról megemlékezve, Lászlóval együtt a váci területre visszatért, s azon a helyen, ahol a jóslat történt, a Szent szűznek felállítandó templomról tanácskozik, szemük előtt egy szarvas jelenik meg, pompás agancsai közt égő fáklyával. Aztán futásnak eredt, az erdő felé tartva, ott eltűnt, s csak a nyoma maradt meg, ahol aztán templomot emeltek. A katonák nyíllal lőttek rá, de állítólag a Dunába ugrott és aztán sohasem látták többé. A csoda következtében a testvérek különös vallásos érzéstől elfogódva azt képzelték, hogy az angyal volt, s a szarvai közt csillámló lángokat szárnyaknak tekintették, s most már nem haboztak Sz. Péternek és a Szűzanyának itt templomot emeltetni. (Bonfini: Dec. II. 42. könyv kezdetén.)

2. § A polgárok betelepülése, püspökség alapítása

És talán ez adott a város alapítására is alkalmat. Polgárokat nem volt nehéz toborozni, minthogy egyeseket a kegyesség, másokat a hely bájos volta, s ismét másokat a földbirtok bősége csábított a letelepedésre. Azt tartják, hogy rövid idő alatt annyira meggyarapodott,

45