Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - I. fejezet. A váci járás

hogy Magyarország legnépesebb városaival vetekedett. A város tekintélyét nagymértékben növelte a püspökség, amelyet Géza alapított közismert határozatával, mégpedig e szent intézmény iránti nagy bőkezűséggel. Azokon a falvakon és pusztákon kívül ugyanis, amelyeket korábban a Boldogságos Szűz bazilikájának adományozott, végül is annyi falut és jövedelmet biztosított, amennyit elégségesnek ítélt a püspök méltóságához képest és a környezetében levő papok gyülekezetének eltartásához.

Hogy az alapítás melyik évben történt, nehéz meghatározni, mivel a magyar évkönyvek hallgatnak róla. Talán helyes Thuróczi László véleményének megfelelően az 1074. vagy a következő évet megjelölni, mint mondja: „Mert azt nem lehet a későbbi évekhez hozzákapcsolni, s ez nyilvánvaló a Garamvölgyi Szent Benedek apátság 1075-ben készített alapító okleveléből, amelyben a király említést tesz egy Alpár nevű birtokról, amely a váci püspökséghez tartozik. Ott megnevezik Neaemias esztergomi, Dezső kalocsai érsekeket, s aztán csak négy püspököt: Aáron, Franco, György és Lázár nevűeket, de a püspökségek neve hiányzik. Korábbi időre ez nem vonatkozhatik, mert ismerve Géza szerénységét, nem lehet elképzelni, hogy ő már trónörökös korában vette volna magának azt a bátorságot, hogy még mielőtt királlyá vált volna, püspököket nevezzen ki.”

Tehát a már említett 1074. évben, a húsvéti ünnepek alkalmával királlyá szentelve, apostoli királyi hatalmánál fogva a váci püspökséget megalapította és püspököt nevezett ki. VII. Gergely pápa ezt az intézkedést annál szívesebben hagyta jóvá, mentői hathatósabban gyarapodott ezzel a római egyház. Ugyanis abban az időben történt ez, amikor Henrik császár, valamint a német és itáliai főpapok az apostoli széknek ismételten sok bosszúságot okoztak. (Ezek leírásában Platina a forrás az ő VII. Gergelyében.) Feltétlenül gyönyörűségét találta tehát a Géza kegyességében és szívesen fogadta az általa felállított püspökséget. Ügy gondolta, hogy a németeknek és az itáliaiaknak az egyháztól való elhidegülését a magyarok ezzel a vallásos cselekedettel kipótolják és ezt bizonyítja a pápának Gézához intézett levele is.

Egyébként a püspökség Kis-Nógrád, Pest, Csongrád és Külső- Szolnok megyéket foglalta magába.

* * *

Ezután a 3. §-ban a püspökök lajstromát közli egészen 1733-ig. Ezt a 26 oldalra terjedő részt nem tartottuk szükségesnek lefordítani, mert a régebbiekre nézve csak egy-egy oklevél záradékát ismerteti, ahol a datálásnál szerepel a váci püspök neve is, s a későbbieknek is inkább az országos eseményekben való részvételét adja, helytörténeti vonatkozású anyagot csak igen keveset.

46