G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Lakáskérdés, közműhálózat, közlekedés, posta, közbiztonság
1952 után a jelző és biztosító berendezések terén nagyszabású fejlesztést hajtottak végre. A forgalom állandó növekedésével — különösen a hétvégi turistaforgalom rohamos emelkedésével — nehezen tud lépést tartani a vállalat. A Békásmegyeren épülő új lakótelep robbanásszerűen emelni fogja az utasok számát. Ezért az eddiginél gyorsabb, nagyobb befogadóképességű szerelvényekre lesz szükség. 1973-ban meghosszabbították a HÉV útvonalát a Batthyányién metróállomásig, egyidejűleg korszerűsítették a Margit-hídi megállót is. Impozáns, európai színvonalú lett e két budapesti megálló. A szentendrei végállomás, vontatási terep és műhely korszerűsítésére az általános városrendezési terv keretén belül kerül sor. Ezzel egyidejűleg növekedni fog a járatok száma. Korszerű kétszintes közúti-vasúti kereszteződések létesítésével teszik majd még gyorsabbá és biztonságosabbá a közlekedést. A város helyi és távolsági közlekedésének fontos eszközei az autóbuszok. A felszabadulás időszakában egyetlen üzemképes autóbusz sem volt a városban. 1945 júliusában megjavították a fasiszták által meghagyott két kis és egy nagy kocsit, megindulhatott a közlekedés. A következő évben egy fővárosból kiselejtezett autóbusszal bővült a helyi kocsipark, majd 1948-ban egy pótkocsis autóbuszt is beállítottak az egyre növekvő forgalom lebonyolítására. 1950-ben átvette a MÁVAUT a közlekedés szervezését, ekkor kapcsoltak be több környező községet a szentendrei autóbuszközlekedésbe. 1956-ban még csak 10 — különféle típusú — autóbusz működött összesen 540 férőhellyel, mostoha műszaki ellátottság mellett. 1959-ben újabb autóbuszokat adtak át a forgalomnak, 1961-ben 3 millió Ft-os beruházással fedett javítócsarnokot, korszerű anyagraktárt, üzemanyagtároló helyiséget, kocsimosót kapott a vállalat. Javultak a dolgozók munkakörülményei is. 1964-ben már 21 gépkocsi közlekedett 1760 férőhellyel. A szükségleteknek megfelelően kisegítő járatokat is indítottak. Egy 1966-ban írt újságcikk szerint a városban lévő 27 autóbusz vezetője elismerésre méltóan dolgozik, viszont a cikk írója erősen kifogásolja az utak minőségét.96 1964-től 1973-ig húzódott Pismány bekapcsolása az autóbuszforgalomba, mivel problematikus volt a balesetmentes útvonal kiépítése. 1973-ig tovább súlyosbodtak a buszgondok, mert ugrásszerűen nőtt az utasok száma. „A szentendrei főnökség 57 gépkocsivezetője, 55 jegykezelője, 36 autóbusza nem tudja ezeket az igényeket kielégíteni. Kellene még 14 gépkocsivezető. Azonban nehéz 59
