G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Szentendre iparának 30 éves fejlődése
Néhány jellemző összehasonlító adat az 1970-es és 74-es évről: a dolgozók létszáma 591-ről 524-re csökkent, a golyósirón. filcirón és betétgyártás évi forintértéke viszont csaknem megkétszereződött. Lényegesen emelkedett az alugrafikai részleg termelési értéke is. Az MSZMP Szentendre városi küldöttértekezletének 1975. február 8-i jelentése megállapítja, hogy a városban lévő ipari létesítmények közül a PEVDI-nél, a Városgazdálkodási Vállalatnál, és az Építőipari Ktsz-nél a legmagasabb az egy munkásra jutó termelésnövekedés. A folyamatos termelésnövekedés mellett lényeges a termékek minőségének állandó javítása, valamint a termelési költségek csökkentése, illetve megfelelő szinten tartása. Ez a biztosítéka annak, hogy a PEVDI termékei a hazai, a szocialista és a nyugati tőkés piacon egyaránt versenyképesek és keresettek. (A gyár a termékek 40%-át belföldön, 60%-át külföldön értékesíti. Az export 85%-a szocialista, 15%-a tőkés piacra kerül.) „Az országban még két vállalat működik a PEVDI-vel azonos profillal. Közülük a PEVDI termelési értékben, darabszámban, a termékek előállítási módjában, korszerűségben egyaránt a legmagasabb színvonalat képviseli.”113 Az utóbbi évtized egyik országosan is nagy jelentőségű ipari, illetve tudományos jellegű beruházása az Építéstudományi Intézet Szentendrei Kísérleti Technológiai Telepének a létrehozása volt. Az ÉTI elődje, az Építéstudományi Központ 1947 novemberében alakult Budapesten, mint az építőipar egyetlen kutató-fejlesztő szervezete. Később, a nagy építőipari vállalatok államosítása után különvált a tervezési és kutatási ágazat, 1950-ben megkezdték az intézet korszerű laboratóriumokkal és irodahelyiségekkel rendelkező új telephelyének az építését Budapesten. Ez azonban hamarosan szűknek bizonyult, ezért 1961-ben hozzáfogtak a szentendrei telephely felépítéséhez. Az ÉTI Szentendrei Kísérleti Technológiai Telepét azzal a céllal építették, hogy ott végezzék el a nagyméretű és helyigényes kísérleteket, vizsgála* tokát, hogy itt folytassák az építéstechnológiai és gépesítési kísérleteket és próbálják ki a már kikísérletezett eljárásokat, itt gyakorolják be az ipari szakemberek az új technológiákat. Az Építési Kutatásfejlesztés című szakfolyóirat 1972/1—3. száma így ír: „A Szentendrei Technológiai Kísérleti Telepen 1969 óta végezzük a nagyméretű szerkezetek kísérleti vizsgálatait. Az OMFB támogatásával itt létesült a mélyépítésű laboratórium és ez évben (1972) megindult az új tartószerkezeti laboratórium ki-86
