G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

Szentendre iparának 30 éves fejlődése

építése, amely az eddig szabadtéren történő vizsgálatokat korszerű, világszínvonalon álló laboratóriumba helyezi át. Ezenkívül itt fog létesülni az új betontechnológiái és könnyűszerkezetes építés céljait szolgáló laboratóriumkomplexum is.”

A jelenlegi, 1975-ös állapot szerint a szentendrei telepnek 100 millió forintot meghaladó állóeszközállománya van. Ez az állomány újabb 40 millió forincos értékkel fog növekedni a tartószerkezeti vizsgálólaboratórium elkészülése után. Az épülő la-Az Építéstudományi Intézet szentendrei kísérleti telepe (Háttérben az épülő tartószerkezeti laboratórium)

boratórium nemcsak a KGST-országokon belül lesz a legkorszerűbb ilyen jellegű létesítmény, hanem a legfejlettebb kapitalista országokban lévő építéstudományi laboratóriumokkal is versenyképes lesz.

Az ÉTI szentendrei telepének eddigi legnagyobb, országos jelentőségű munkái a következők voltak: a Margit-híd és Batthyány tér közti BHÉV-vonal héjföldalatti szakaszát tartó födémtartó gerendákat itt készítették. Az autópályaprogramban tervezett hídszerkezeti műtárgyak előfeszített kötélpászmás acélbeton gerendáinak ,,0”-szériája ugyancsak Szentendrén készül az eddig szokatlan 28 m-es fesztáv áthidalására. A szentendrei telepen készült az a monumentális emlékmű is, amely az M7-es út balatoni elágazásához kerül felállításra.

Az 1974—75-ös év legjelentősebb munkája az úgynevezett körsportcsarnok-program első egységének az átadása volt Buda-87