G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Városvezetés, városfejlesztés 1949 és 1975 között
A városfejlesztés méreteinek növekedését a városi költségvetés alakulásával jellemezhetjük legjobban: 1950-ben 2,3 millió, 1955-ben 4 millió, 1960-ban már majdnem 10 millió, 1963-ban 18,1 millió, 1973-ban pedig 41,2 millió forinttal gazdálkodott a város. 1974-ben a költségvetés 51 millió Ft volt, de még jelentősebb, 152 millió Ft volt a fejlesztési, beruházási alap. Semmiféle statisztikai adat nem tükrözheti viszont azt a mennyiségi mutatókkal kifej ezhetetlen változást, amit Szentendre országosan kiemelt művészeti — kulturális — és idegenforgalmi központtá válása eredményezett. Nőtt a lakosság száma, változott a foglalkozási megoszlás, sokrétű feladatok megoldása hárult a városra. Ezzel összefüggésben évről évre nőtt a helyi párt- és állami vezetőtestületek feladata. Évről évre átfogóbb, perspektivikusabb gondolkodásmód, a sokrétű problémák egységben látása, nagyobb társadalmi és anyagi felelősség, egyre nagyfokúbb szervezőkészség jellemzi — a szükségleteknek megfelelően — a várost irányító szervek munkáját. A felszabadulást követő negyedik évben, 1949-ben az alkotmány törvényerőre emelte a proletárdiktatúra győzelmét, megszüntette az állami vezetésben a burzsoá szerkezeti maradványokat, 1950 őszén pedig hosszas előkészítő munka után megalakultak a proletárdiktatúra helyi hatalmi szervezetei, a tanácsok. Ezzel megvalósult az államhatalom szilárd egysége. „A tanácsok megszervezésének időpontját akkor tűzték ki, amikor annak összes lényeges előfeltételei megteremtődtek. 5 esztendő áldozatos, győzelmes munkájának és harcának gyümölcsei értek be. Ezután kezdődhetett csak meg a szocialista típusú államszervezet teljes kiépítése.”68 Szentendrén 1950. augusztus 16-án zajlott le a Városi Tanács alakuló ülése. 90 tagot és 28 póttagot jelöltek a tanácsba, közülük választották meg all tagú végrehajtó bizottságot. Idézzük az alakuló tanácsülés jegyzőkönyvének zárómondatait: „A tanács megalakuló ülése zavartalanul folyt le, az ülés lefolyását a városi hangos híradón is közvetítették ... A város fel volt lobogózva és ünnepi jelleget öltött. A meghívottakon kívül a karzatot zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők.”69 Hamarosan megkezdődtek a választási előkészületek. 5125 választópolgárt tartottak nyilván a városban. Október 8-án rendezték meg a választási nagygyűlést, amelyen az 1950. október 13-i vb-ülés jegyzőkönyve szerint csupán egy kisszámú passzív közönség gyűlt össze. „ . . . különösen itt Szentendrén nehéz a 40
