G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A város története 1945-től az 1948-as fordulatig
da Párt — tudatos taktikából — a búza árának felemelését kérte. A baloldali szociáldemokraták és a kommunisták viszont azonnal leleplezték a jobboldali manővert: „ a stabilizáció egyik pillére a búza, tehát ahhoz nem szabad nyúlni, mert a búza árának emelésével további áremelések következnek, mint függvények. Ez pedig már támadás a forint ellen . .. Ha a munkások heti 20 Ft bérért dolgoznak, akkor ne fájjon a kisgazdáknak a 40 Ft-os búzaár!” — olvashatjuk a Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvében. 1946. augusztus 1. után, az új forint megszületése után országszerte lényegesen javult a gazdasági helyzet. Az országos előirányzat szerint azonban a munkások reálbére csupán az 1938-as év reálbérének 50%-át kellett hogy elérje. Még ez is komoly nehézségekbe ütközött, hiszen az iy46-os aszály miatt a főbb terméseredmények 40—50%-kal gyengébbek voltak az 1934—38-as évek átlagánál.53 Augusztus 1. után Szentendrén is javult valamelyest a közellátás. Több húst, zsírt és tejet utaltak ki a város részére. A cukorfejadag azonban még csak havi 20 dkg volt. Novemberben visszaállították a népkonyhát, amely naponta száz ember részére biztosított meleg ebédet. Az ún. UNRA-csomagok is enyhítettek valamit az élelmezési nehézségeken. A rossz termés miatt a pénzügyigazgatóság sok adót és beszolgáltatást elengedett, „ ... de a gazdák még így sem tudtak eleget tenni egyrészt beszolgáltatási, másrészt természetbeni adófizetési kötelezettségüknek, mert termésük még saját szükségletük fedezésére sem volt elegendő ... A gazdák igen nagy takarmányhiánnyal küzdenek, ez a helyzet lassan már szinte katasztrofálissá válik, mert kénytelenek állataikat vagy levágni, vagy eladni. Pedig ... a békebeli állatállomány pótlására igen nagy szükség lenne.”5'* Komoly nehézségekbe ütközött a szántóföldek rendszeres művelése is. Alispáni rendeletre és a város saját elhatározásából „ ... minden iga- és traktortulajdonos köteles volt bizonyos területet felszántani, s míg ez nem történt meg, nem kapott engedélyt a városon kívül végezhető egyéb fuvarok teljesítésére. így elértük azt, hogy az elmúlt év folyamán minden megművelhető és bevethető földet megmunkáltak és be is vetettek.”55 Jól haladt az újjáépítés. „Bár a város Pest vármegyében a legkisebb, és talán az országban is egyike a legkisebbeknek, mégis büszkén kell megállapítanom, hogy az újjáépítési versenyben a megye 13 városa között a harmadik helyen áll, mert csak a 78 000 lakosú Űjpest és a 40 000 lakosú Cegléd előzi meg teljesítményekben.”56 32
