G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A város története 1945-től az 1948-as fordulatig
Felépült két híd, járdákat raktak le a város egyes utcáiban. Nem haladt előre viszont az egészségház ügye és fokozódott a lakáshiány. Bőven maradt tehát tennivaló az 1947-es esztendőre is. 1947 kiemelkedő országos szintű eseményei: a párizsi békeszerződés megkötése, a hároméves terv kezdete, a nagybankok államosítása és a Baloldali Blokk választási győzelme. A jobboldal fejlődést gátló aknamunkája Nagy Ferenc összeesküvésének a leleplezésével csődbe jutott. Szentendrén 1947-ben váltak világossá a tervgazdálkodás előnyei. Innen táplálkozik dr. Dezsőfi Ferenc polgármester lelkes hangja is. „Az elmúlt évben elért eredmények messze túlhaladják az 1946. év eredményeit. A város fejlesztése, újjáépítése továbbra is meg nem lassuló tempóban halad előre . . . Abszolút értelemben is túlszárnyaltuk a békeévek teljesítményeit.” Az utolsó békeévben nagyobb volt a város jövedelme, de „ ... a kistisztviselők és alkalmazottak akkor sem részesültek nagyobb dotációban, mint ma. Azoknak az összegeknek igen nagy részét, amelyeket akkor beruházásokra lehetett volna fordítani, céltalan és felesleges reprezentációkra használták fel, mert azokat előbbrevalónak látták a szociális és egyéb problémák megoldásánál.”5' 1947-ben megkezdte működését az Egészségház a volt leventeotthonban. Az épület átalakításához, a felszerelés biztosításához pénzzel, munkával és nyersanyaggal hozzájárultak a város nagyobb üzemei, a járás községei, sőt a megye és a Népjóléti Minisztérium is. Nagy segítséget nyújtottak a budapesti V. kerület kommunistái, akik előadást szerveztek, melynek bevételét a szentendrei egészségház építésére adták át, társadalmi munkát végeztek, olcsó építési anyagot szereztek, segítettek a hivatalos iratok gyors megszerzésében. így ír róluk a polgármesteri jelentés: „Köszönettel és elismeréssel kell megemlékeznünk a Magyar Kommunista Párt budapesti V. kerületi szervezetének falujáró csoportjáról, amely az egészségház létesítésének ügyét az első perctől fogva a legnagyobb lelkesedéssel magáévá tette.” Gyorsan haladt a szülőotthon ügye is, bár 1947-ben még nem kerülhetett átadásra. Alakult egy 15 férőhelyes bölcsőde, igaz, hely hiányában még ugyanebben az évben megszűnt. Tovább folyt a hidak, utcák javítása, a város parkosítása, fásítása — részben a Munkaügyi Minisztérium által a munkanélküliség enyhítésére szervezett közmunkákra kiutalt összegből. Az elért eredmények láttán újabb célok megvalósítását tűzi ki a polgármester: népfürdőt, iskolafogászatot, a szeretetház bővítését említi később megoldandó feladatként. Sőt a golyvás meg-3 — Szentendre 30 éve 33 i