G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

A város története 1945-től az 1948-as fordulatig

A VÁROS TÖRTÉNETE 1945-TŐL AZ 1948-AS FORDULATIG

1944 utolsó napjaiban megszabadult Szentendre a nyilasok garázdálkodásaitól. A zömében vallásos, kispolgári mentalitású, nyugalomra vágyó lakosság döntő többségétől idegen volt a fasizmus brutalitása. (Az első rémtettek után a kezdetben félrevezetett, de jóindulatú kispolgárság is kiábrándult.) De idegen volt tőlük a szocializmus újszerű eszméje is. A több mint két évtizedes szovjetellenes propaganda a lakosság nagy részéből törölte az 1919-es emlékeket. A felszabadulás utáni első éveket országos méretekben is a kapitalizmus és szocializmus erőinek harca határozta meg. Három év kellett a baloldal végleges győzelméhez. Szentendrén az országosnál is nehezebb helyzetben volt a baloldal.

A lakosság nagy része kezdetben bizalmatlanul fogadta a szovjet katonákat, félt tőlük. Elbújtak, élelmiszerkészletüket elrejtették, teljes passzivitásba vonultak. Nehéz volt megindítani az életet. A fizikai pusztulás „ . .. városunkat szerencsére csak kis mértékben érte. A károk helyrehozhatók, nem is nagy áldozatok árán. Sokkal nagyobbak azonban azok a rombolások, melyeket a közelmúlt évek eseményei a lelkekben okoztak. Azonkívül elkerülhetetlenül nekünk is szenvednünk kell az egész országot ért rombolások és csapások súlyos következményeitől.”32

,,A felszabadulás után első és egyik legfontosabb teendőnk a közellátás biztosítása volt. . . csupán arra a készletre voltunk ráutalva, amelyet a városban vagy annak közvetlen környezetében felkutattunk ... Ezért még 1945 januárjában elrendeltem az összes nagyobb, a közellátás céljára igénybevehető készletek összeírását és lefoglalását. Ezen a módon sikerült a kritikus időkben a kenyérellátást biztosítani. A húsellátást lovak levágásával biztosítottuk.”33

A lefoglalt készletből januárban csupáncsak 5 dkg zsírt és 10 dkg margarint lehetett kiosztani fejenként. Februárban és

25