G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A kulturális élet 30 éves fejlődése
tizedekben. A szakszerűtlenül végzett renoválások, lakóházbővítések során nagyon sok érték került a szeméttelepre. Félő volt, hogy a helytelenül értelmezett korszerűsítési törekvések teljesen megbontják, tönkreteszik a középkori hangulatot árasztó városképet. Ezért alakult meg az 1960-as években a műemléki albizottság, amelynek az volt a célja, hogy szakszerű véleményt adjon a városban folyó átalakítási, szanálási munkálatok elvégzéséhez. A Szentendre 1967. július 14-i számában közölt újságcikk szerint a szentendrei műemlékvédelem még nem állt a hivatása magaslatán: egy NEB-vizsgálat megállapította, hogy „Szentendre városi tanácsánál nem vezetnek műemléknyilvántartó könyvet és így a védett épületekről még áttekintés! lehetőségük sincsen.” A következő években a helyi művészek, művészettörténészek és építészeti szakemberek munkájának eredményeként sokat javult a városban a műemlékvédelem helyzete. 1972 végén az építésügyi és városfejlesztési miniszter a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben az úgynevezett városmagot műemléki jelentőségű területté nyilvánította. „Szentendre város közigazgatási területén a műemléki jelentőségű területre koncentrálva 87 épület és műtárgy került műemléki nyilvántartásba vételre, aminek megóvása, szakszerű helyreállítása és megmutatása igen komplex és a város erejét meghaladó feladat... Elemeztük a városmag épületállományát. . . Az épületek zöme nem műemlék és nem is műemlék jellegű, de a városkép együttes megóvása érdekében fenntartásuk, állagmegóvásuk komoly problémát jelent.”201 A távlati városfejlesztési terv már messzemenően figyelembe vette a műemlékvédelmi szempontokat nemcsak a védett városmag, hanem az egész város területén. Az utóbbi években a helyi lakosság is egyre igényesebbé vált e téren. Szinte az egész város közvéleményét erősen foglalkoztatta a Ferenczy Múzeum új szárnyának, a szakorvosi rendelőintézetnek, a bevásárló központnak, az új művelődési otthonnak a beilleszkedése a városképi együttesbe. Különösen heves viták folytak a bevásárló központ reklámtornya körül. A város kulturális életének egyik legjellemzőbb és legegyénibben szentendrei sajátossága a képzőművészeti élet. Szentendre természeti szépségei, sajátos, bensőséges hangulata már a múlt században is vonzotta a festőket. A századforduló után pedig egyre több neves festő tartózkodott és alkotott hosszabb-rövidebb ideig városunkban. 1928-ban alakult meg a Szentendrei Festők Társasága, amely 1929-ben megkapta a jelenlegi régi művészte-173 T
