G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

A kulturális élet 30 éves fejlődése

lep helyén lévő épületeket. A 30-as évek és a világháború évei alatt sok megpróbáltatást éltek át a művésztelep lakói.

,,A felszabadulás után újjáéled a művésztelep. A megrongálódott épületek állami segítséggel újjáépülnek, az elhaltak és elköltözöttek helyére új tagokat választanak. A Képzőművészeti Alap saját kezelésébe veszi az épületeket, így a fenyegető veszélyek elmúlnak és végérvényesen a művészeké a telep. Ebben az időben is több festő telepszik le a városban, ingatlant szereznek vagy bérelnek és állandó lakóként vagy a nyári hónapokban dolgoznak Szentendrén. Szorosabbá és megértőbbé válik a kapcsolat a város vezetői, lakói és a művészek között, érdeklődnek munkájuk iránt, segítik, pártolják törekvéseiket és megbecsülik alkotásaikat ... Számottevő tényező Szentendre a hazai művészeti életben. Tanulmányok, újságcikkek, kisfilmek foglalkoznak a szentendrei művészettel és az évente megrendezett kiállítások vonzóereje a látogatók számán könnyen lemérhető. Talán nem tévedünk, ha a vonzás okait a művészi törekvések sokrétűségében, stílusbeli gazdagságában és változatosságában látjuk. így alakult és fejlődött a szentendrei festészet és művésztelep, így lett Szentendre a »festők városa«” — olvashatjuk a felszabadulás utáni első 20—22 év szentendrei művészeti életét röviden, tömören összefoglaló egyik katalógus szövegében.202

Egy másik katalógusszöveg így értékeli a felszabadulás utánji első két évtized festészetét: „Szentendre művészeinek, a művésztelep szellemi együttesének hatása, jelentősége egyre növekszik. A múló évek gazdag hátteret építettek a szervezet mögé, s ez a gazdag s lassan már történetivé váló háttér szilárd, bár szövevényes hagyomány alapjaira telepedett, amelynek keretében a barbizoni természetimádat jól megfér az átmentett nagybányai finom naturalizmussal, de nem válik benne idegen testté a konstruktivizmus inkább értelmi igazodása sem, mint ahogy érdekes tartóelemévé vált a népművészet s az itthonos ikonművészet értékelését is tartalmazó nemes indítású, modern szín-, formavilág és technika.”203

Az országos, megyei és városi szervek messzemenően támogatják a szentendrei művészek munkáját, igyekeznek biztosítani a nyugodt alkotómunka feltételeit. 1968-ban megkezdték a Kálvária téri új művésztelep építését. A 12 műtermes lakást másfél év múlva átadták a művészeknek. 1972-ben teljesen felújították a régi művésztelepet és új kiállítóhelyiséget építettek. A művésztelepi galériában azóta számos sikeres időszaki kiállítást rendeztek a helyi művészek festményeiből, grafikáiból, érmeiből, kerámiáiból, tűzzománcaiból, szőnyegterveibők Ez a kiállító-174