G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

A kulturális élet 30 éves fejlődése

sére is alkalmas. „Szentendrén a mozi mindig a legnépszerűbb szórakozások közé tartozott... Annak ellenére, hogy már több mint 1500 családnak van televíziója Szentendrén, még nem csökkent a mozi népszerűsége. Ha korhatár nélküli, vagy alacsony korhatárú filmet játszanak, majdnem minden első előadás telt ház előtt pereg le. A 16, illetve 18 éven aluliak számára tilos előadásokon — bármilyen slágerfilmet is vetítenek — gyakran széksorok tátonganak üresen” — írja a Szentendre 1967. február 18-i száma. A szentendrei moziknak tehát elsősorban a fiatalok körében van nagy sikerük.

Az 1973-as Pest megyei Statisztikai Évkönyv adatai szerint a város terem- és szabadtéri mozijában összesen 644 férőhely van. Az egy lakóra jutó évi mozilátogatások száma hét volt. Ezzel a számmal Szentendre a megyében az elsők közt áll. (A megyei átlag évi négy mozilátogatás fejenként.)

Az újságolvasók, a rádió- és televízió-előfizetők számának a növekedéséről már szóltunk a postahivatal működésével kapcsolatban. Az iskolákon kívül ezek a tömegkommunikációs eszközök játsszák a legfontosabb szerepet a város lakóinak kulturális életében. Részben ezzel magyarázható a művelődési házban tartott rendezvények, a TIT-előadások, az üzemi KISZ-aktívák által szervezett kulturális megmozdulások időnkénti csekély látogatottsága.

Az újságok, a rádió és a televízió viszont semmiképpen nem pótolhatja a kulturális értékekkel való aktív találkozás élményét.

Pedig Szentendrén szinte lépten-nyomon adott a lehetőség erre az aktív találkozásra. Szentendre olyan országos szinten is kiemelkedő kulturális centrum, amely felkelti, sőt ébren tartja a távol lakók százezreinek az érdeklődését. Csak éppen a helybeliek érdeklődése nem kielégítő.

Tekintsük át ezeket a speciálisan szentendrei lehetőségeket, melyek a történelmi hangulatot árasztó városképpel, az itt működő művésztelepek létével, a fővároshoz való közelséggel, a város idegenforgalmi-turisztikai adottságaival egyaránt kapcsolatosak.

Egyik ilyen lehetőség az 1958-tól minden év nyarán rendszeresen megtartott rendezvénysorozat, amely kezdetben „Szentendrei Kulturális Napok”, később „Szentendrei Hetek”, az utóbbi években pedig „Szentendrei Nyár” néven vált ismertté. (A névváltozás lényeges tartalmi bővülést, jelentőségbeli növekedést is jelez.)

Rangos képzőművészeti kiállítások, amatőr képzőművészek kiállításai, gyermekműsorok, klasszikus mesterek műveit tolmácsoló hangversenyek, könnyűzenei bemutatók, hivatásos és ama164