G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A kulturális élet 30 éves fejlődése
tőr művészeti csoportok fellépései, írói estek, vetélkedők, sportműsorok alkotják a rendezvénysorozatot. Az első években gyakran voltak tapasztalatlanságból adódó nehézségek, a rossz szervezés miatt üres széksorok előtt megrendezett hangversenyek, előadások, sőt elmaradt előadások is. Állandóan visszatérő probléma volt a helyi latosság közömbössége. „ ... a szentendrei kulturális napok városunknak évről évre a legjelentősebb eseménye. Ez nyilvánvaló, köztudott dolog... Mint ahogy köztudott az a részvétlenség is, amely a helyi lakosság részéről iránta megnyilvánul.”193 Hagyományossá vált a Templom-dombon rendezett fúvószenekari térzene, a főtéren megtartott bábműsor, aszfaltrajz-verseny. 1968-ban a Szentendrei Napokon „ ... a művészetek mellé betört a tudomány.”19''1 Azóta szinte minden évben rendeznek tudományos tanácskozásokat is e nyári program keretén belül. Ettől az évtől kezdve a Szentendrei Napokon a helyi üzemek, ktszek termékbemutatói is egyre nagyobb súlyt kapnak. 1968 fordulópont volt a Szentendrei Napok történetében. „Az ünnepségsorozat nemcsak a szentendreieké, hanem az egész országé .. . Tudják ezt a városban, és ezért vezetői és lakói egyaránt azt akarják, hogy feltárhassák ország-világ előtt mindazt a csodát, amit magukénak tudhatnak.”195 „ ... most először sikerült Szentendrének széles, majdnem teljes tablót nyújtania magáról ... A folyamat tehát megindult.”196 „Az 1970. évi Szentendrei Hetek tartalmilag további eredményeket hoztak. Feladatai közé vette az olyan rendezvények megtartását, melyek országos érdeklődésre tartanak számot. . . 1968-ban a 28 rendezvényt 7000-en látogatták, 1969-ben a 30 rendezvényen 16 000-en vettek részt. Az ez évi 30 rendezvény iránti érdeklődés lényegesen magasabb volt” — olvashatjuk az MSZMP Szentendre városi küldöttértekezletének 1970. október 14-én kelt jelentésében. 1969 óta a Szentendrei Teátrum áll a nyári rendezvénysorozat középpontjában. A Teátrum születéséről így ad hírt a Pest megyei Hírlap 1968. november 6-i száma: „Néhány évvel ezelőtt a Színművészeti Főiskola több hallgatója javasolta, hogy Szentendrén rendezzenek szabadtéri előadásokat. Színhelyül a város központját, az ódon házakkal övezett Marx teret jelölték meg. Azóta több társadalmi szerv és intézmény tett lépéseket ebben az ügyben és sürgetésükre a Pest megyei Tanács illetékesei megkezdték a szentendrei szabadtéri játékok előkészítését. A tervek szerint a XVIII. és XIX. századi magyar népi és városi színjátszás énekes, zenés, vidám hangvételű, ma már feledésbe merült 165
