G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Szentendre felszabadulása
Az igazi ellentmondások gyökerei azonban sokkal mélyebbek voltak. Lukács Jenő, a többszörösen elítélt kommunista, az 1925-ös Rákosi-per egyik vádlottja, az 1930-as években Szentendrén tevékenykedett. Testvérével, Lukács Józseffel együtt agitáltak, röpcédulákat terjesztettek. Az ő nevükhöz fűződik Szentendrén az első nagyobb szabású baloldali szervezkedés, amelynek letartóztatás lett a következménye. A Lukács testvérek elítélése, majd az 1940-es évek internálásai után szinte szemmel láthatóan erősödött a jobboldali befolyás a lakosság körében. A jobboldal korlátlan tobzódása szinte a végletekig fokozódott 1944-ben, a második világháború utolsó hónapjaiban. Mint ahogy országszerte, Szentendrén is október 15. után, a nyilaspuccs után vált katasztrofálissá a helyzet. A helyi lakosok viszszaemlékezései szerint Szentendre volt a nyilasok egyik fő fészke már október 15. előtt is. „ ... a két világháború között Szentendre városa volt az, ahonnan az egyik első nyilaskeresztes párti parlamenti képviselő, Csia Sándor bekerülhetett az országgyűlésbe ... ”6 „ . . . a nyilaskeresztes mozgalom falaink közül indult országos útjára, s kerületünk parlamenti képviselője volt a nyilas kormány második funkcionáriusa.” — írja dr. Pogány Kálmán kommunista művészettörténész, a volt 1919-es ezredparancsnok, Csia Sándorra utalva.7 „ .. . bűnös politikai pályafutását Szálasi Ferenc Szentendrén kezdte meg, a Futó utca 1-ben. Szálasit, a »nők kedvencét« három szentendrei úriasszony indította el a »dicsőség« útján: Péchyné, Waczek őrnagy neje és dr. Miskovits Gyula orvos felesége — férjével egyetemben ... A »32-es baka« cégér alatt működő kocsmában tartotta az őrnagy úr első politikai nagygyűlését 1936 őszén.”8 „ ... itt készült fel Szálasi a hatalomátvételre .. . Tanácsadói furcsa, egzaltált emberek voltak. Köztük volt Péchy doktor, aki az első világháború alatt Horthy Miklós Navarra nevű cirkálóján szolgált hajóorvosként. Aztán itt voltak Weinék, Waczekék, Miskovitsék. Miskovitsné megszállottként imádta Szálasit, még az urát is arra kényszerítette, hogy magyarosítsa a nevét Szálasra.”9 A helyi törtető kispolgárok nagyzási hóbortjából fakadtak ezek a kisstílű ötletek. Talán még nevetségesek is lennének, ha nem tudnánk, hogy mennyi különös kegyetlenséggel kiontott vér tapad a Szálasi névhez ... A fasiszta rendszer egyik legbrutálisabb tettét, a zsidók elhurcolását még a Szálasi-puccs előtt, 1944 nyarán megkezdték. Csak a szentendrei Jókai utcai gettóból 171 zsidót vittek el 1944. 15 T
