G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

A kulturális élet 30 éves fejlődése

intézmények működéséig a közoktatás valamennyi formájáról. De idetartozik a művelődési ház, a könyvtár, a múzeumok, a művészteiepek munkája is.

A tervszerű nevelőmunka már kisgyermekkorban elkezdődik. Ezért itt szólunk a bölcsődékről, melyek nemcsak szociális intézmények, hanem a közösségi nevelés első színterei is.

Szentendre első bölcsődéje nem sokkal a felszabadulás után megalakult. 28—30 gyerek befogadására volt alkalmas 1949-ben. Egy újsághír a Szentendre 1957. december 28-i számából: „Tíz évvel ezelőtt szerény keretek közt létesült a szentendrei területi bölcsőde. Azóta évről-évre fejlődött. Ma már naponta 35—40 dolgozó anyának a gyermekét gondozzák, élelmezik ott.”

A város másik bölcsődéje a jól működő, sokat dicsért betonárugyári bölcsőde volt.

A Pest megyei Statisztikai Évkönyvek adatai szerint

1965-ben összesen 89 gyermeket láttak el az együttesen 65 férőhelyes két bölcsődében. 1970-ben már 75 férőhely volt, és 13 gondozónő dolgozott. 1973-ban 98 gyermek volt a 15 gondozónőre bízva az összesen 75 bölcsődei férőhelyen.

Minden évben nőtt a visszautasított bölcsődei ellátást igénylők száma. A Szentendre 1966. június 18-i száma szerint 450 háromévesnél kisebb gyermek élt a városban, s ezeknek negyedrésze sem volt bölcsődés. A meglévő bölcsődék tehát bővítésre szorulnak, illetve új bölcsődék létesítése szükséges.

Jelenleg folyamatban van a Szabadság-forrás úton lévő volt Szikszay-villa átalakítása 30 fős bölcsődévé. Valamelyest enyhít majd a férőhelyhiányon az is, ha a betonárugyár bölcsődéje tanácsi kezelésbe kerül át. A közeljövőben egy 80 személyes bölcsőde építését kezdik meg a Felszabadulási lakótelepen.

Időnként súlyos férőhelygondok mutatkoztak az óvodai ellátás terén is. A Pest megyei Statisztikai Évkönyvek 1965-ös, 1970-es és 1973-as adatai szerint öt óvoda működött a városban. (Ebből négy a tanács, egy a BVM kezelésében).

1965-ben 16 óvónő vezetése mellett 272 gyerek volt a 284 férőhelyen, ami 96%-os helykihasználást jelentett. (Az évkönyv szerint a megye összes többi városában 100% felett volt a helykihasználás.) 1970-re lényegesen romlott a helyzet: A 271 férőhelyen már 332 gyerekkel foglalkozott az ugyancsak 16 óvónő. 1973-ra még tovább változott az arány: a fejlesztés következtében 422 óvodai férőhely volt már a városban, viszont ez a férőhelynövekedés elmaradt a gyermeklétszám emelkedésétől: 545 gyermeket kellett elhelyezni. 1973-ra 27-re emelkedett az óvónők száma.

144