G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A kulturális élet 30 éves fejlődése
A Pest megyei Hírlap 1975. március 22-i számában már ezt olvashatjuk: „...lassan megoldódik a krónikus óvodagond.” 1974. augusztus 20-án átadták a város legkorszerűbb, sok társadalmi munkával és társadalmi segítséggel felépített új óvodáját a Szabadság-forrás úton. (A papírgyár 4 millió Ft-ot adott az építkezés céljaira.) Nem sokkal később átadták a Borsos-villából átalakított kétcsoportos ideiglenes óvodát is. A következő óvodát a Vasvári Pál utcai lakótelepre fogják építeni. A tervek szerint hamarosan elkezdik a Felszabadulás úti lakótelepen egy száz férőhelyes óvoda építését. Az MSZMP Szentendre városi küldöttértekezletének 1975. február 8-i jelentése így ad számot az óvodai helyzet alakulásáról az 1970-től 74-ig tartó időszakban: „110 óvodai férőhely létesítését látta indokoltnak a legutóbbi pártértekezlet. Kétszáz új férőhelyet adtunk át. Ez sem volt elég . . . Óvodáink zsúfoltak. A kihasználtság 124%-os! A felszereltség jó, az óvónők munkájukat az új nevelési program szerint eredményesen végzik. Megfelelő a gyermekek iskolai életre való előkészítése, műveltségi szintje és értelmi fejlettsége .. . Javult az óvónők s a többi fiatal pedagógus szociális körülménye.” A felekezeti iskolák 1948-ban történt államosítása megteremtette az országosan egységes alapfokú képzés feltételeit Szentendrén is. Az államosítással teljesen újjászervezték az iskolákat. Egy igazgatóság alá került a polgári, a Bajcsy-Zsilinszky úti és az Alkotmány úti iskola. A volt Tiszti Kaszinót a váci egyházi gimnázium kihelyezett tagozata kapta meg, majd 1952-ben általános iskolai célra adták át az épületet. Itt alakult meg a jelenlegi Rákóczi úti iskola, amely 1953-ban vált külön igazgatóságilag a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolától. A Rákóczi úti fiúiskola, a Bajcsy-Zsilinszky úti pedig leányiskola volt. 1962-től mindkét iskolában fokozatosan áttértek a koedukált oktatásra. Az izbégi iskola kezdettől fogva koedukáltan működött.175 A Pest megyei Statisztikai Évkönyvek szerint a következőképpen alakult a város három iskolájának a létszáma, illetve tanteremállománya: 1965-ben 1562, 1970-ben 1229, 1973-ban 1225 volt a tanulók száma. 1965-ben 34 tanteremben 46 tanulócsoport, 1970-ben 33 tanteremben 43 csoport, 1973-ban szintén 33 teremben 44 tanulócsoport működött. 1970-ben 4, 1973-ban 5 előírásnak meg nem felelő szükségtanterem volt a városban. 1970-ben is, 73-ban is 37 tanuló jutott egy tanteremre. A Statisztikai Évkönyvek adatai szerint e téren a Pest megyei városok közül Szentendrén a legrosszabb a helyzet. Az elmúlt 30 évben mindössze négy új általános iskolai tanterem épült a városban. 10 — Szentendre 30 éve 145
