Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - A népviselet

49. kép 50. kép

Ma az iskolás kislányok haja 8—10 éves korig rövidre vágott, fiús.

Az asszonyok hajviselete. 20—25 évvel ezelőtt az asszonyok hajukat középen választották el. Jobbra-balra elfésültek belőle egy kisujjnyit, szappanos vízzel lesimították, és csak a fül előtt kezdték fonni. Majd felhúzták hátul a tarkó fölött, egy varkocsba fonták a többivel, patkó alakú bádogfésűvel a fejük tetejére erősítették úgy, hogy a patkó két vége előre, a homlok felé nézzen. Erre tették a csipkés szélű főkötőt (csepjecet), amelynek hátulját a belehúzott kötővel szorosra húzták, a kötőt a kontyfésű körül áttekerve rögzítették. Ez az igazi nagytarcsai asszonyhajviselet.

A nagytarcsai patkóponty (51—54. kép) már a környéken is egyedi megjelenési formája a hajviseletnek. A cinkotaiak és csömöriek 1950 körül már kerek kontyot hordtak. A nagytarcsaiak csak kb. 10 éve kéz*ék átvenni ezt a divatot. A sok rokonságot mutató palotai asszonyok sem patkó alakú fésűvel erősítették fel hajukat, hanem kontydeszkát viseltek. A rákoscsabai asszonyok kb. 40 éve nem viselnek patkókontyot.

A fejkotőre (53. kép) mindig kendőt kötöttek. Enélkül az udvarról nem léptek ki. Napjainkban ezt igen kevesen hordják.

Szívesebben viselik, mert kényelmesebbnek tartják és jelenleg divatos is, a cinkotai kerek konty. (55. kép) Ehhez a hajat hátra fésülik, egy vagy két fonatba fonják és kb. 10 cm hosszú, 6—7 cm széles mindegyik oldalán fésűfogas egyenes csontfésű köré csavarják. A fésű a fej hátuljára merőlegesen áll, így a rácsavart varkocsok a tarkó fölött lapos, kerek konytot (55. kép) alkotnak. Erre fejkötő nem kell, a

105