Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - A népviselet
Régebben Rákospalotán, ma Veresegyházán, Cinkotán köttetik. A lábbelik. Nyolcvan évvel ezelőtt kizárólag csizmát viseltek. Lakkos, kemény szárú, oldalt varrott, ráncos torkú, kissé emelt sarkú, nyikorgós, fekete bokszcsizmát. A századforduló után bársonyból készült gumibetétes (cúgos) cipő, majd ugyanilyen lakkos orrú spanglis félcipő lett a divat. Mivel a hímzett bársonyt nemigen tudják beszerezni, a spanglicskát lakkos orral fekete bokszból készíttetik. Ez utóbbit ma is hordják, csömöri cipész varrja. Elvétve készíttetnek bársonykát is, ha a megrendelő tud vinni a cipészhez a nagymama régi kacabajkájából. Üjabban gyakori a városias nyitott szandál is, amelyet legszívesebben a környékbeli falvakban, a vásárokon szereznek be. Télen még ma is szégyen lenne cipőt viselni. Szinte kötelező a csizma. Az idők folyamán azonban ez is változott. Ma már gyakori a puha szárú, nem lakkos, nem ráncos torkú, nem emelt sarkú csizma. Hétköznapokon vagy nagyon sáros időben munkához nehéz zsírosbőr csizmát is hordanak, de kedvenc viselet ilyen alkalmakra a könynyebb gumicsizma, a „gumicska”. A századforduló táján, de még az 1920-as években is gyakori volt a mezítlábas lány vagy asszony. Fényképek és szemtanúk bizonyítják, hogy a szépen felöltözött lányok is mezítláb szaladtak ki az utcára, ha meghallották, hogy a „trubacsok” (rézfúvósok) muzsikálnak. Még táncra is perdültek. Napjainkban fújhatnák a trubacsok, nem táncolna senki az utcán. Ma már a legmelegebb nyárban sem lehet senkit mezítláb látni, még az iskolásokat sem. A harisnya. Még nyáron is elmaradhatatalan. A ruha színéhez illőt választanak ki minden alkalomra. A lányok és a menyecskék fehéret, kéket, zöldet, lilát, a megfelelő helyzetben feketét húztak a lábukra. Legünnepélyesebb a fehér. Ezt a 30 év körüli menyecske már nem veszi fel. A „strimflicska” anyaga rendszerint pamut, ritkábban gyapjú. Cinkotán, Csömörön vagy Palotán köttetik csinos, a strikányhoz hasonló bordás, a bordákban cikcakkos vonalú mintával. Gyakori az egyszerű, bordás pamutharisnya is. Ehhez fehér harisnyát vásárolnak és a kistarcsai, cinkotai, palotai, maglódi, monori kézifestőknél a kívánt színre festetik. Az idős asszonyok harisnyája kizárólag fekete. Felerősítése körgumival történik, közvetlenül a térd felett. A fiatalabb asszonyok a népviselethez mintás kötésű harisnyanadrágot vagy nylonharisnyát is felvesznek. Nem stoppolják, nem javítják a harisnyát. Ha kilyukad, eldobják. 25—30 évvel ezelőtt, ha a fejrész elrongyolódott, bokában egyszerűen levágták és hétköznapon 102
