Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

Molnár Lajos: Nagytarcsa története - A község felszabadulás előtti története

1816-ban nagy jégverés pusztította el a határt és kárt tett a házakban is. 1839-ben porrá égett az iskola. 1819-ben templomot építettek.82

1826—33 között az akkor Cinkotához tartozó evangélikus leányegyház lelkésze volt Petényi Salamon János, aki felhagyott a papi pályával és a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia tudósaként dolgozott haláláig. Ö volt hazánkban a tudományos madártan (ornitológia) megalapítója.83 A legelső volt Magyarországon, aki a tudománynak és a tudományból akart élni. Egyik tanulmányában a következőképpen írta le környékünket: „Fa nélküli homok-pusztaság e vidék.”84

Ebben az időben a község vezetőségében a jegyzői teendőket a tanító látta el. Sok jegyző-tanító nem tudta elvégezni egyedül e két hivatalt, és maga mellé segédtanítót fogadott. így tette ezt Záborszki Péter, Szatóri János és Szalay György is, akik 1803—1808 között, majd 1816—1825 között másodtanítóként alkalmazták Petőfi Sándor anyjának nagybátyját: Hrúz Györgyöt.85

1848. július 23-án békés úton megtörtént a helység határának rendezése, a tagosítás.86

1848. november 13-án 58 csiktarcsai nemzetőrt írtak össze.87

A szabadságharc idejéből szájhagyományként ránk maradt történet: A Rákóczi u. 17-ben lakó öreg Fényes néni menekülő magyar huszárokat bújtatott el a szénapadlásán és a Rákoscsaba felé vonuló osztrák zsoldosoknak nem árulta el őket.88

1849. április 6-án az Isaszeg felől győztesen előnyomuló honvédsereg a falunk keleti határában levő dombokon álló osztrák ágyúkat, tüzéreket szétverte és községünkön áthaladva vonult Pest felszabadítására.89

1852-ben Somody Károly uradalmi mérnök elkészítette Csik-Tarcsa helység egész határának és belsőségeinek első rendezési térképét. A lakóházak száma 88 volt. A Zrínyi u. elején „fogadó” állott.90

82 Uo.

83 Tasnádi Kubacska András: Petényi Salamon János 1799—1855, Élet és Tudomány, 1956. XI. évf. 1.

84 Csatáry András; Egy elfelejtett ember, tanulmány, Bp. 1967.

85 Jakus Lajos, Petőfi ősei Aszódon és Pest megyében, Múzeumi füzetek, 3. sz. Aszód, 1967. 17. o.

86 PmL Ürbéri perek, Pest megyei bírósági Rendelvény a. b. c.

87 PmL „Pest megyében található Nemzet űröknek kerületre való Felosztása 1848. évben, Kelt Pesten Nov. 13-án 1848, Nyári Lajos főszámvevő”, Múzeumi füzetek 4. sz. Aszód 1968. 48. o.

88 Horváth Anna múzeumbarát gyűjtése, 1963.

89 Borovszky Samu, i. m. 403. o.

90 PmL PMU. 46. no. 32. Térkép, 1852.

30