Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - A népviselet

ben is. A most élő asszonyok társadalmi ,anyagi, életszínvonalbeli körülményeik javulását mutatja, hogy később öregednek, tovább tartják ildomosnak a világosabb színek viseletét. Az 1940-es években élőkről mondják el, hogy 30 éves koruk után barnával, feketével hímezték ruhájukat. Ma ezt a kb. 60 év körüliek teszik. Náluk tapasztalható a kék a sötétkékkel, lila a sötétlilával, kék a feketével, barnával, zölddel való díszítése és a minták keskenyedése.

Fekete vagy sötét indigókék festőből is varrtak a lányoknak, aszszonyoknak ruhát fekete szalaggal díszítve az ünnepit, feketével felszegve a hétköznapit. Ezt csak gyász esetén viselték vagy böjtben és adventban a templomba mentek benne.

A nagylányok és a fiatal menyecskék az egyházi ünnepeknek megfelelő színben, kék, rózsaszín, piros, fehér színű brokátszoknyát hordtak. Eszerint húsvét első napján kék, (39. kép) másnapján fehér. (40. kép) Pünkösd első napján rózsaszín vagy piros, másnapján fehér. Adventban és böjtben fekete a ruha színe, a hímzés kék, fekete vagy lila, kevés zölddel. Karácsonykor első nap kék, másnapján fehér. Üjévkor piros selymet vesznek fel. Ma a menyecskék még 35 éves korukban felveszik a fehér brokátot.

37. kép

92