Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
Molnár Lajos: Nagytarcsa története - Nagytarcsa felszabadulás utáni története - Nagytarcsa felszabulás utáni története
Naszódi József, 1946—49-ig Mandur Ferenc látta el. A kisbíró 1945— 48-ban idős Füzesi János, 1946—49 között Pupek Márton volt. 1945. május 26-án az ideiglenesen megszervezett polgári rendőrség a mezőgazdasági munkákra való tekintettel feloszlott. 1946. május 20-án Sajben János került a bírói székbe.120 1946. október 6-án a magyar—csehszlovák megállapodás értelmében 3 család, összesen 16 személy kitelepült Csehszlovákiába. Ugyanakkor egy magyar család áttelepült. 1947. június 15-én rendkívüli közgyűlésen elfogadta a képviselőtestület a község 3 éves gazdasági tervét. Határozatot hoztak, hogy a Vörös Hadseregnek eladott zöldség árából az Urasági-dűlőnél levő patakhidat átépítik. 1948. augusztus 16-án Liczencziás Pál lett a bíró. 1948—49-ben vele együtt dolgozott Tibel Ferenc, mint vezető jegyző. Tevékenységük idején bontakozott ki a falujáró mozgalom. Ök kérték fel a budapesti munkásokat, hogy a „Dolgozók az iskoláért” mozgalom keretében javítsák ki az iskolát. Ez a kapcsolat tovább erősödött. 1948. július 7-én a vezető jegyző javaslatára a képviselő-testület elhatározta: „a községi elöljáróság a község képviseletében és a lakosság kíséretében tisztelgő látogatást tesz az óbudai fehérítőgyár munkásainál, viszonzásul a munkások kézszorítására, és tanújelét adja Nagytarcsa lakossága baráti szellemének, egyben megköti a gyárban a munkás-paraszt szövetséget”.121 A két munkáspárt egyesülése után megalakult falunkban is a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezete, melynek titkára Tibel Ferenc lett. Az 1948. évi 9. képviselő-testületi közgyűlés vita nélkül, egyhangúlag úgy határozott, hogy az evangélikus elemi népiskolát államosítja. Ezzel egy 1902-től óhajtott kívánság valósult meg. Egyben megoldódott az evangélikus egyháznak az iskola fenntartásával járó súlyos anyagi gondja is. Az általános iskola első igazgatója a jelenleg nyugdíjas Hernád Sándor tanító volt. 1949-ben a vezető jegyző, László István lett. Javaslatára szokássá vált a lakosság hetenkénti politikai és közhasznú tájékoztatása a művelődési teremben. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg a „kommunista főjegyző” beszámolóit. „Örvendetes volt, hogy a község életben először vettek részt ebben az időben a politikai és gazdasági kérdések megbeszélésében a nők.”122 120 Uo. 121 Községi Képviselőtestület kgy. jkv. 1948. VII. 7. — 13. kgy. Falumúzeum Adattára, Nagytarcsa 122 László István dr. közlése alapján, 1970 41
