Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

Molnár Lajos: Nagytarcsa története - A község felszabadulás előtti története

birodalma inkább meg szaporított bennünket, mert ha uji jobbágy szállítatik, annak a fa ingyen adatik, és azon kívül 6 ft-al és 6 kila búzával ajándékul segéltetik az uraság által. 9. Az jobbágyok szabadok-é, vagy örökösek? — Örökös jobbágyoknak vallyuk magunkat. Sepeki Pál Csik-Tarcsai helysignek főbírája + Coram me Daniele Turdeli, loci eiusdem jurato notario m. p. (Pecsét)” Ismeretes, hogy a válaszadáshoz a község vezetőin kívül a jobbá­gyokat mind egybe kellett hívni, s így a módosabbak nem vonhat­ták ki magukat a szegényebbek ellenőrzése alól. Ezért az uraság, ha nem akart a vallomástétel során, nyílt színen vitába keveredni job­bágyaival, előtte talált rá módot, hogy ha kellett „szelíd” nyomás­sal is elejét vegye a bíró által adott válaszok hátrányos következ­ményeinek. Községünk népe azt vallotta, hogy „dicsekednünk kölletik mélt. uraságunkkal”. Ez azt bizonyítja, hogy Grassalkovich földesuraság a maga jól felfogott érdekében törődött csiktarcsai jobbágyainak meg­tartásával, teljesítőképességük megóvásával. Az úrbérrendezés hatása az volt, hogy 1771-től a szerződések nem lehettek terhesebbek az urbáriumnál. Az uraság csak a robotterhen változtatott valamennyit. így falunkban az egész helyes gazdák 12 „marhás robotot” váltanak meg, nem is az előírt 20, hanem 14—18 krajcáron.73 Ebben az időben 19 másodosztályú egész úrbértelket vet­tek fel.74 75 Grassalkovich utóda: II. Antal (1782) Csiktarcsán a földközösséget meg akarta szüntetni. Ezért felméréseket végeztetett, hogy a marad­­vágyföldeket megkaparintsa. A község szabályozásáról készíttetett egy tervet, mely szerint 24 telekre 34 holdjával 918 holdat mérnének ki a jobbágyoknak, a többi 1676 hold a földesúrnak jutna.'-’ — Ezt a tervet azonban nem valósították meg. A XIX. század elején a parasztcsaládok száma növekedett, így az egy parasztcsaládra jutó átlagos földterület fokozatosan csökkent. Ezen átmenetileg a maradványföldek bérelésével segítettek a csik­­tarcsaiak.76 73 Weltmann Imre, A gödöllői Grassalkovich-uradalom i. m. 82—83. o. 74 Galgóczy Károly, Pest—Pilis—Solt—Kiskun vm. monográfiája. Bp. 1877. 156. o. 75 Weltmann Imre, A gödöllői Grassalkovich-uradalom i. m. 110 o. 76 Spira György, Parasztsors Pest megyében a jobbágyfelszabadító for­radalom küszöbén, Pest m. múltjából Bp. 1965. 211. o. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom