Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
Molnár Lajos: Nagytarcsa története - A község felszabadulás előtti története
1 A falu 1851-ig a Grassalkovich család birtoka volt. Majd vétel útján gróf Viczay Károlyé, aztán 1852-ben báró Sina Györgyé, utána báró Sina Simoné, aki 1868-ban eladja a Belga Banknak, s ez évtől 1906-ig Kohn Ignác az újabb birtokos, akitől fia Kende Tivadar örökölte. 1912-ben Kende tönkrement, és 777 kh földjét felparcellázva, kisebb darabokban a helybeli földművesek vették meg.77 Bevándorlások, szabadságharc, kapitalizálódás Falunkban a lakosság száma XVIII. század 2. negyedétől kezdve állandóan emelkedett. A magyar őslakossághoz a belső vándorlás sodrában 1725—1770 között nem szervezett tömegekben, hanem egyenként települtek be magyar és szlovák szökött jobbágyok, zsellérek, taksások. A csiktarcsai őslakosság szívesen befogadta a Nógrád megyéből érkező jövevényeket, mivel a föld megműveléséhez, a piacra termeléshez munkaerőre volt szüksége.78 A szlovákság arányszáma az 1770-es években 24% volt. 1782-re arányszámuk 53%-ra növekedett, de a lakosság 2/3-ad részét nem érte el.79 Az 1725-ös anyakönyvben a magyar nevek között Sipiczki, Hara, Sajben nevűek is szerepelnek.80 Az 1797. évről fennmaradt összeírási íven Faragó, Veres, Deák, Váraljai, Lakatos, Kecskés, Szolga, Lengyel — 1882-ben pedig már Fényes, Kis, Horváth, Ördög, Gulyás nevű lakosokat is olvashatunk a jegyzőkönyvekben.81 A XIX. században, 100—150 év alatt a község magyar lakosságának egy része a szlovák családokkal való összeházasodása révén beszédében nagymértékben elszlovákosodott, bár a népszámlálások alkalmával magyar anyanyelvűnek vallotta magát. A jelenlegi vegyes, magyar—szlovák őslakosság a magyart irodalmi nyelven, az öregebbek az „a” hangot kissé palócosan, a szlovákot magyarral keverve helyi dialektusban beszéli, de az újabb nemzedékek már magyarul beszélnek munkahelyükön és a családjukban is. A magyarok és a szlovákok lassan két évszázados közös, szorgalmas munkája, gyarapodása, békés együttlétük bizonyítéka. A múlt században a község életének jelentős eseményei a következők: 77 PmL Községi Közgyűlési jegyzőkönyv 1912. IV. 2. 3kgy 1912. sz. 78 Petróci Sándor, Pest megye újjátelepülése 1711—1760, Pest m. múltjából, Bp. 1965. 98. és 118 o. 79 Wellmann Imre, A gödöllői Grassalkovich-uradalom i. m. 38., 39. o. 80 Győri János, A nagytarcsai Evangélikus Egyházközség rövid története, Kézirat 1951. I. rész 81 Canonica visitatio 1882. jkv. Cinkota, Ev. Egyház irattára 29
