Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - Boszorkánytörténetek
Egyszer is főzött gombócot. Telefőzte a lábosát. Mikor elkészült vele, evett és a maradékot odatette a kemencére, hogy majd jó lesz vacsorára. Hát, amint odatette, arra lett figyelmes, hogy a lábas elkezdett táncolni, csak úgy zörgött, a gombócok pedig ugráltak, táncoltak a lábosban. Akármit csinált a néni, a gombócok csak táncoltak. Már félt nagyon, hát fogta a lábost és bedobta a kemencébe gombócostól együtt. A gombócok elégtek. Később hallják ám, hogy az egyik menyecske megégett és meghalt. Hát ő volt a boszorkány, aki ugráltatta a gombócokat. * Egy lány egyedül szokott aludni egy szobában. Az ajtót mindig becsukta kettőre, de éjfélkor mindig kinyílt. Akárhogyan becsukta, mégis kinyílt. Egyszer is odament becsukni, de az ajtó akkor is kinyílt. Akkor jött haza egyik szomszédja a piacról, akinek négy lova volt. Hát ahogy az ember beköti az istállóba a lovakat, bemegy lefeküdni, később kimegy megnézni őket, már csak három volt. Másnap ugyanúgy megismétlődött a lány ajtajával és a szomszéd lovaival is. Már csak két lova maradt a gazdának. Ez így ment addig, amíg a gazdának csak egy lova maradt. Nem állhatta tovább az ember, szólt az egyik szomszédnak, hogy mi történt. A szomszéd azt mondja erre: ássa ki az istálló küszöbét, hátha talál ott valamit. Az ember úgy is csinált, ahogyan a szomszédja mondta. Hát az istálló küszöbe alatt egy lófarkat és egy lócsontot talált. Ettől a naptól kezdve sem az ajtó nem nyílt ki, sem a ló nem veszett el. Elvették a boszorkány erejét. * Az egyik tárcsái ember Csabára ment a malomba őröltetni. Amikor odaért, kezdte kifogni a lovakat. Hát látja ám, hogy a lovak között egy boszorkány van. Odavágott az ostorral, el is találta a boszorkányt szemközt. Erre a boszorkány megszólal: „Megállj, megbánod!” Az ember csak nevetett rajta. Amikor megőrletett, hazafelé ment. Hát az úton a lovakat megijesztette egy nagy fekete kutya. A kocsi felfordult, az ember meghalt. — Beváltotta a boszorkány az ígéretét. * 182