Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - A népviselet

Ezt használják kabát alatt vagy nyáron kabát helyett. Ilyenkor boltban készen vásárolt inget vesznek fel alá. Kizárólag munkaruha.

A vőlegénying vagy nagyünnepi ing gyolcsból készült és az elején több a bolti síing dísz.

A nadrág. Tükörposztóból készült, az elején zsinórral díszített. Combhoz simuló, feszes, bővülés nélküli csizmanadrág. A slicc nem szét-, hanem lenyíló. Zsebe nem ferde, hanem vízszintes vonalú. Vastagon bélelt. A nadrágszíj számára körül gtrrmházszerű bujtató van.

A kabát. Szintén tükörposztóból készült. Belül piros posztóbélésű, tagon bélelt. A nadrágszí számára körül gumiházszerű bújtató van. zsebnél zöld rátétdísszel. Karcsúsított.

Hátul, a derék alatt a kacabajhoz hasonlóan fodrozódó. Ezért kacabaj volt a neve. Az ujja is vállbán húzott. Alját és ujját zsinórral díszítették. Ezek az évek folyamán formában és díszítésben egyszerűsödtek, ellentétben a nők egyre gazdagabban díszített ruháival. A mai zakóknál jóval melegebb, mert vastagon bélelt.

A mellény, kabátyik ujjatlan, állógallérú, karcsúsított fekete tükörposztó. Elöl mindkét oldalon gomblyukazott. A gombok külön kétujjnyi csíkra varrva fönt, jobb oldalon, lent bal oldalon gombolódtak a mellényhez. Rendszerint díszes fém-, gurci, pakfongombokat használtak.

Egyéb dísze a géppel hímzett piros vagy zöld tulipán a zseb felett, a férfi nevének kezdőbetűi körül.

A kalap fekete pörge szélű volt, széles szalaggal. A felöltözött férfi még a szobában is a fején tartotta. Csak a templomban vette le, ahol a pad végének csúcsára húzták. Itt volt a padban ülő valamennyi férfi kalapja az ott-tartózkodásuk alatt.

A legény és vőlegény öltözékéhez hozzátartozott a zsebkendő, amelyet lánytól kapott. Ha a menyasszonyától kapta, jegykendő szerepét töltötte be.

Lábbelijük 50—60 évvel ezelőtt kizárólag a csizma volt. Bele, lábfejükre tekert kapcát viseltek.

Ha nagyon hideg volt, vállukra fekete szőrű gubát terítettek.

A 2. világháború körül divattá vált a férfiaknál a sötétkék vagy fekete kordbársony öltöny.

Az iskolás fiúk 1950 körül még ilyen csizmanadrágos ruhában jártak, csizmában, a fejükön kalappal.

A legények mellyes kötényt viseltek. Hétköznapra, munkára szerényebben, vasárnapra dúsabban hímzettet.

Elöl a mellrészt tenyérnyinél nagyobb mintával díszítették, ide írták a legény nevét is: „Gyuri”. Alul a szélét 3—4 ujjnyi hímzéscsíkkal díszítették. Azok a férfiak, akik most 50 év körüliek, legénykorukban még viseltek kötényt.

115