Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - A népviselet
valamennyi szoknya alsó széle egyvonalban végződött. A felső szoknya alá felvett valamennyi szoknyát alsó szoknyaként kell értelmezni. Az alul egyvonalban látszó szélének friss, piros színét úgy biztosították, hogy a már viseltesebb szoknyákat újra meg újra felszegték. Ugyanígy van ez ma is azoknál, akik népviseletben járnak, csak a rubacs helyett vékony, sifonból készült „alsókát”13 viselnek. Ennek széle bolti csipkével, sok esetben hímzéssel díszített. Ez a hímzett alsóka 1950 táján jött divatba. Egy-egy ügyesen hímző asszony alsókáján nagy arasznál szélesebb a lyukashímzés. A bugyi. Az alsóka alá az 1930-as évektől kb. az 1950-es évekig térdig érő, hímzett szárú bugyit hordtak. 4—5 ujjnyi lyukashímzésű szélét a térd fölött gumival fogták össze. így a térdet fodrozódva fogta körül a keményre vasalt csipke. A ma divatos térdközépig érő szoknyából kilátszódna a csipke a csizmaszár és a szoknya széle között, de ezt már nem hordják. 15 évvel ezelőtt ünnepélyes alkalmakkor (pl. esküvő) még viselték. A vasalt alsószoknya, piglyuvanka. Nagyobb ünnepeken a brokátszoknya alá nem barchetkát, hanem piglyuvankát vettek fel. Ez keményre vasalt, fehér kartonból vagy pikéből készült alsószoknya. Nem feltétlenül tiszta fehér, hanem lehet fehér alapon fekete, kék vagy piros vékony rajzú, finom vonalú mintája. Szabása ugyanolyan, mint a barchetkáé vagy a brokát szoknyáé. A szélén mindig bolti csipke van. A csipke fölött néhány, ujjnyi szélesen számot varrnak. Ezzel a hosszúságot is szabályozzák, és a szoknyák alsó szélességét is növelik. Itt is szabály, hogy alul van a legrövidebb, felül a leghosszabb, a fokozatosságot feltétlenül betartva. Legalább 10—12-öt vettek fel belőle. Búcsúkor szívesen vették fel a lányok régebben, mert az ugrálós táncnál könnyebben és szebben repült a barchetkánál. Ma már csak a tánccsoport tagjai viselik. Az asszonyok sem hordják. A meleg kendő. Télen öltözetük fölé meleg kendőt kötnek. Anyaga fekete színű, posztószerű, ha a szegényebbek viselik. A jobb módúak finomabb gyapjúból készült fekete posztóhatásút viselnek, amelyben alig láthatóan lila vonalakkal négyzet kerete a minta. A még jobb módúaknak kb. 40 évvel ezelőtt perzsa utánzatú kendőjük volt. Díszítést még ezen is alkalmaznak. A hátsó sarkába kis mintát és nevük kezdőbetűjét varrják keresztöltéssel. A hímzőfonal színe: kék, zöld vagy lila. A falu majdnem minden nőtagjának majdnem teljesen egyforma a kendője, mert vagy az egyszínű feketét vagy a négyzetráccsal díszítettet használják. 13 alsóka = gyolcsból készült alsószoknya 100
