Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

III. KÖZIGAZGATÁSI PROBLÉMÁK ték. Az akkori helyzetet azonban helyesen inkább úgy jellemezhetjük, hogy abban a korszakban okszerű magyar szociálpolitika egyáltalán nem volt, ellenben a szociáldemokrata szakszervezetekben dúló osztályharcos gyűlölködő, társadalmi rendet felforgatni s a polgári osztályt kiirtani akaró, marxi, forradalmi törekvés, miként a következmények megmutatták, méltán még nagyobb rendőri ellenőrzést igényelt volna. Az akkori kormányok legfőbb hibája tehát e téren nem az volt, hogy a munkáskérdést rendőri ügyként kezelik, hanem hogy a munkásságot szabad prédául engedték át a forradalmi radikalizmusnak. Nem gondoltak arra, hogy a munkáskérdésnek és szociálpolitikának a marxizmustól eltérő, egyéb formája is lehetséges, és hogy ezt a helyesebb irány a méltán igényekkel bíró, de tapasztalatlan munkássággal a kormánynak kellett volna megismertetni. Nem vették észre, hogy e téren számos külföldi államban, főleg Angliában és az északi államokban, máris sokkal egészségesebb viszonyok voltak. Ott munkásszakszervezetek osztályharctól mentesen pártokon kívül állottak és ott a munkásság nem volt tehetetlen, vak eszköze semelyik politikai pártnak sem. Hazánkba a szociáldemokrácia a marxizmus szülőföldjéről jött, mégpedig osztrák retortán át. De már az osztrák szociáldemokrácia is radikalizmus szempontjából túltett Bebelen, a német szocialista vezéren, a „magyarországi" szociáldemokraták pedig még az osztrákokon is túltettek. A „magyarországi" szociáldemokraták még a trianoni korszakban is Bebelre

127 hivatkozgattak, pedig Bebel már 1900-ban megtért attól, hogy a munkásszakszervezetek pártszervezetek legyenek. Bebel akkor már a saját korábbi szocialista szakszervezetes politikáját elhibázottnak minősítette. De a „magyarországi" szociáldemokraták még csaknem félévszázaddal később is görcsösen ragaszkodtak Bebelnek korábbi, saját részéről is elhibázottnak mondott politikájához. Igaz, hogy Bebel azért változtatta meg nézetét, mert a német munkásszakszervezeti élet a régi szocdem alapon nem tudott megerősödni, a józan német munkásság idegenkedett Bebelék ateizmusától és kozmopolitaságától, míg a magyar munkásság e tekintetben sajnos — könnyen megalkudott. Hazánkban a helyes szociálpolitikai meglátás az első világháború s az azt követő forradalmak után, a keresztény-nemzeti gondolat életre kelésével kezdődött, és ezt a gondolatot legtisztábban és nagyszerű alkotásokkal Wolff Károly Keresztény Községi Pártja szolgálta. Ugyanez a gondolat vezetett engem is, mikor a magyar munkásságot föl akartam szabadítani a marxi iga alól, és oda akartam hatni, hogy a magyar munkásság is a civilizált nyugati áliamok példájára, pártterrortól füg127 August Bebel (1840-1913) szociáldemokrata teoretikus, politikus, a Németországi Szociáldemokrata Párt egyik alapítója 87