Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)
III. KÖZIGAZGATÁSI PROBLÉMÁK A proletárdiktatúra nagy rostálást vitt végbe a tisztviselői karban. Tömegesen helyezték rendelkezési állományba a tisztviselőket, éspedig többnyire a legjobb és legérdemesebbeket. Azok ugyan ezzel nem sokat vesztettek, mert fizetésüket továbbra is megkapták, sot viszont megmenekültek attól a veszélytol, hogy hazafias és morális meggyőződésükkel ellenkező törvényellenes cselekvést kívánhassanak tőlük. Én szintén rendelkezési állományba kerültem, de volt főnököm, Bosnyák Zoltán államtitkár 1 ! 8 tudtom és hírem nélkül közbenjárt a népbiztosnál, hogy hagyjanak meg engem továbbra is szolgálatban. Ezt Bosnyák mint tanú, saját maga vallotta a későbbi rágalmazási perben, hozzátéve, hogy ő ügyszeretetből cselekedett, mert tudta, hogy az én vezetésem mellett szakszempontból jó kezekben van a gyámügyi közigazgatás. Erre visszavettek a rendelkezési állományból a tényleges szolgálatba. Azonban ennek ellenére sem teljesítettem ilyen abszolút politikamentes szolgálatot sem, mert ugyanakkor az egész gyámügyi főosztályt áthelyezték az igazságügyi népbiztossághoz, és engem is fölhívtak, hogy azzal együtt menjek át és ott vezessem azt. Én azonban ennek az utasításnak egyáltalában nem tettem eleget. Jellemző arra a rezsimre, hogy ezzel mit sem törődtek, illetve nem vettek erről tudomást, s én továbbra is mindvégig a belügyminisztériumban vettem föl a fizetésemet. Ellenben a belügyi népbiztosságnál az ottani népbiztosok úgy tartottak nyilván, mint aki a belügyi népbiztosságon kívül teljesítek szolgálatot. De én sehol sem teljesítettem. A proletárdiktatúra összeomlásakor a legitim tisztviselők siettek vissza a régi helyükre. Én is nyomban ismét átvettem a belügyminisztériumban a gyámügyi főosztály vezetését. De ekkor a törvényelőkészítő osztály vezetésével is meg lettem bízva. Tehát ettől kezdve két főosztálynak voltam a főnöke. Ez így ment jó félesztendőn át. Ez idő alatt elkészítettem a fővárosi törvényhatósági bizottság átszervezéséről szóló törvényjavaslatot, ami alkalmul szolgált arra, hogy én is mandátumot vállaljak a fővárosi törvényhatósági bizottságban. Az 1920. évi fővárosi községi választásokon saját lakókerületemben (X. kerület) a keresztény-nemzeti gondolat híveinek a listáján voltam jelölve. A szociáldemokraták akkor a proletárdiktatúrában való részvételük miatt annyira kompromittálva érezték magukat, hogy egyáltalán nem mertek a közönség elé lépni. I' 9 így a X. kerületben nem is volt ellenpárt, s ott az összes jelöltek, tehát én is, egyhangúlag lettünk megválasztva törvényhatósági bizottsági tagokká. Ekkor alakult meg (1920-ban) Wolff Károlyi 20 elnökségével a főváros Keresztény Községi Pártja, amely évtizedeken át döntő szerepet vitt BudaЧ 8 Bosnyák Zoltán (1861-1948) jogász, a Károlyi-kormány államtitkára, színműíró 11 9 A szociáldemokraták az 1920 derekán megtartott községi választásokat a fehérterrorra hivatkozva bojkottálták. 120 Wolff Károly (1874-1936) jogász, városatya, politikus, a Keresztény Községi Párt alapítója 83
