Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)
VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM nem érkezik, a főszolgabíró ellen „állása méltóságával össze nem [egyeztethető] magaviselete" miatt fegyelmi eljárást indítunk és állásától is fölfüggesztjük. A kívánt telekkönyvi kivonat kellő időre pontosan be is érkezett s a kiskorúak vagyona minden pereskedés nélkül a leggyorsabban meg lett mentve. Sándor János s az őt követő későbbi belügyminiszterek, köztük Wekerle Sándor, mindig méltányolták és hozzájárultak az ilyen erélyes intézkedésekhez. A gyámügyi főosztály élén, tehát a politikától teljesen mentes ügykörben, vészeltem át a Károlyi Mihály-féle, szomorú emlékű „népköztársaság" idejét is. Akkor egyébként sem kívántak tőlem semmiféle politikai szolgálatot és ilyet nem is teljesítettem. Sőt még gyámügyekben sem volt sohasem a népköztársasági belügyminiszterekkel (Batthyány Tivadar, 116 majd Nagy Vince 117 ) legcsekélyebb érintkezésem sem. Minden ügyet saját hatáskörömben, nélkülük intéztem el a régi törvények értelmében. Ekkor már régen osztálytanácsos voltam, sőt Károly király 1917-ben a miniszteri tanácsosi címmel is fölruházott. Károlyi Mihály népköztársasága idején az infláció miatt a köztisztviselők fizetésének emelése halaszthatatlanná vált, s a Károlyi-kormány ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy az összes tisztviselőket egy tollvonással egyegy fizetési osztállyal magasabba léptette elő. így lettem én 1919-ben automatikusan címzetes miniszteri tanácsosból valóságos miniszteri tanácsos. A népköztársaság létének legutolsó napján (1919. március 20-án) a távozó kormány Nagy Vince javaslatára egyes belügyi tisztviselőket magasabb címmel ruházott föl. így kaptam akkor én is a helyettes államtitkári címet és jelleget, ami egyáltalán nem volt szokatlan vagy föltűnő, mert akkor már a rangidősb miniszteri tanácsosok közé tartoztam. Előnyöm sem származott belőle, mert a „proletárdiktatúra" már másnap minden címet és tisztviselői rangjelzést, tehát ezt is eltörülte. A rend helyreálltával pedig a népköztársaság részéről történt minden kinevezés és címadományozás felülvizsgálat alá került, és csak megokolt esetben, vagyis csak akkor maradt érvényben, ha az jogos és igazságos volt. Mindezeket az egyébként lényegtelen adatokat csak azért említem meg és hangsúlyozom, mert a forradalmak, főleg a proletárdiktatúra (1919) alatti magatartásom miatt később teljesen alaptalan és rosszindulatúan célzatos támadások értek, amikkel szemben kénytelen voltam rágalmazási perrel védekezni, s amikre még visszatérek. 116 Gróf Batthyány Tivadar (1859-1931) földbirtokos, függetlenségi párti politikus, 1917-18-ban több kormányban miniszter. 117 Nagy Vince (1886—1965) ügyvéd, függetlenségi párti politikus, a Károlyi- és a Berinkey-kormány belügyminisztere, a Horthy-korszakban ellenzéki politikus 82
