Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM ben kivándoroltak Brazíliába, ahol lányuk, Ili és Matolcsy Tamás új egzisz­tenciát teremtettek. Viczián István utolsó éveiben írással foglalkozott: írt biblikus ihletésű világtörténetet, magyar történeti értekezést, földbirtok­politikai tanulmányt, és megírta itt közreadott emlékiratait is: e működésé­nek elismeréseképp a Buenos Airesben székelő Mindszenty Akadémia tag­jai közé választotta 1956-ban. Mivel 1957-ben Matolcsy Tamás és családja az Egyesült Államokba költözött, ezért Viczián István fiához, Alberthez költözött Torontóba. Asztmája ekkor már régen kínozta, s kanadai tartóz­kodása alatt betegsége csak súlyosbodott. 1959. április 3-án hunyt el, ham­vait a helyi, Mount Pleasant Roadon található temetőben helyezték végső nyugalomra. Felesége, Viczián Margit hat évvel később követte őt. Ma is Torontóban nyugszanak mindketten. Négy gyermeke közül ketten Magyar­országon maradtak (István és Antal), ketten pedig a tengerentúlon próbál­tak szerencsét (Ilona és Albert). 25 * Az emlékirat szerzőjének életével eddig nem sokan foglalkoztak: Mudrák József adatgazdag OTDK-dolgozatot szentelt életének, és a tápiószelei ha­gyományokat kitartóan ápoló Blaskovich Múzeum egyik kiadványában részletesen feltárta a család leszármazását. 26 Egyebütt csak mint epizódsze­replővel találkozunk vele: nevét itt-ott megemlítik, mint kormánypárti kép­viselőét, főispánét, jobboldali várospolitikusét. A sajtó alá rendezés során úgy véltük, hogy Viczián István emlékeiből el­sősorban az 1945-ig terjedő rész tarthat számot érdeklődésre a magyar és el­sősorban a Pest megyei olvasóközönség körében. Ez valamivel több mint 650 oldalt tett ki a kéziratból. Viczián István emlékirata naplójegyzetek alapján készült (ez különösen az 1944-es év leírásánál érződik), s azt kez­detben egyes szám harmadik személyben írta - szép, jól olvasható kézírás­sal - szerzője. Majd megváltoztatta elképzelését, és egyes szám első szemé­lyűre formálta mondandóját - a publikálásnál ezt az utóbbi alakot vettük fi­gyelembe. A szövegből nem hagytunk ki semmit, a felbukkanó [...] jelek a szerző saját kihagyásai, elsősorban parlamenti felszólalásaiból: ilyen esetek­ben az ellenzéki bekiabálásokat emelte ki az írott változatból. A helyesírást 25 1945 utáni eletükre vonatkozó adatokat a kéziratos családtörténetből vettem, melyhez Viczián (LX.) István szívességéből jutottam. VICZIÁN (VII.) István: A Viczián-család története, kézirat, 1940 (a családtagok betoldásaival és kiegészítéseivel: Budapest, 2000), 201—216. £ 26 MUDRÁK József: Viczián István - egy politikai farrier a Horthy-forszaiban, OTDK-doIgozat, 1999. (Köszönöm a szerzőnek, hogy művét rendelkezésemre bocsátotta.) Továbbá UŐ.: A tá­piószelei földbirtokos családod története = Helytörténeti emléhfânyv, szerk. Gócsáné Móró Csilla, Blaskovich Múzeum Baráti Köre, Tápiószele, 1999, 60-101 (különösen 91-96). 332

Next

/
Oldalképek
Tartalom