Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)
UTÓSZÓ rédy-pártot, 21 a szociáldemokratákat, a cionista szövetséget és a kommunistákat, a szektákat, engedélyezni esetleg akadályozni az SS-toborzást a németek körében, vagy éppenséggel ügyelnie arra, hogy a Halasi Újság ne gyalázza túl vehemensen az angolszászokat. 22 Iratai alapján Viczián István lelkiismeretes hivatalnoknak tűnik, aki az akták hátoldalára rendszerint saját kézzel vezette rá utasításait, fáradhatatlanul járta a megyéjét, szervezte a kormánypártot, ellenőrizte beosztottait. A német megszállás után lemondott, valószínűleg azért — legalábbis utalásai erre engednek következtetni -, mert nem értett egyet a kialakult alkotmányos helyzettel, és vélhetően nem akarta kitenni magát az államtitkárrá lett Endre személyes bosszújának. Utódjával, Mérey Lászlóval, aki a szomszédos faluban volt birtokos, személyesen is jó viszonyt ápolt. Hivatalát — hosszú huzavona után - 1944. április 28-án adta át: a jegyzőkönyv szerint a bizalmas számjelkulcs, az iktatókönyv és a pénztár átadása rendben zajlott, addig a pillanatig 112 bizalmas jelzésű és 1812 rendes iktatású irat született az év eleje óta. 23 A volt főispán visszavonult birtokára. Emlékiratai 1944 nyarán töredezetté, naplószerűvé válnak: vezeti gazdaságát, az aratási, betakarítási munkálatokat, aggódva figyeli a híreket, tapasztalja az országban mindennapossá váló bombázásokat. Sajátos, hogy a volt főispán — miközben tud a deportálásokról — nem veszteget szót a zsidóellenes intézkedésekre, pedig 1944. május végén a nagykátai, majd a monori gettóba vitték a tápiószelei zsidókat, 61 főt, akiket Auschwitzba deportáltak, s ahonnan 57-en nem tértek vissza. 24 Ösz elején Viczián István szokásos nyaralására Balatonfüredre, majd Sopronba utazott. Ottani működéséről, majd németországi bolyongásukról részletesen ír az emlékiratban, ezért azt nem szükséges ismertetni. Vicziánék a II. világháború vége, az ellenségeskedések befejezése után több helyen laktak Németországban (Breitenberg, Bichl), s az egykori főispán 1946 szeptemberében meglátogatta az akkor éppen Weilheimben tartózkodó Horthy Miklóst. Hazulról hozott és német márkára váltott megtakarításaikat az új pénz bevezetése 1948-ban teljesen elértéktelenítette. 1950keresztes és a Baky-fcle nemzetiszocialista párthoz tartozó tagokról lebeszélni igyekszik a minisztériumot. 21 Pl. uo. 80. doboz, 41/1944, főszolgabírói jelentések a Magyar Megújulás Pártja megyei mozgalmairól. 22 Uo. 79. doboz, 206/1943, Dulin Elek (Miniszterelnökség) levele Viczián Istvánnak, Budapest, 1943. augusztus 17. 23 Uo. 80. doboz, 113/1944, átvételi jegyzó'könyv, Budapest, 1944. április 28. Vö. Kinevezté^az új főispánodat, Új Magyarság 1944. április 27., 5. 24 Lásd A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, IL, foszerk. Randolph L. Braham, Park, Budapest, 2007, 883. 331