Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VII. MENEKÜLÉS A HAZÁBÓL Délután Margittal egy kis átrendezést végeztünk poggyászunk elhelyezésében. Megfelelően kiszabott keskeny deszkákat vásároltunk a közeli fakereskedésben, és azokból polcot készítettünk a vagonban poggyászunknak, aminek egy része addig a padlón hevert. Gyanútlanul végeztük ez a munkát. Útitársaink nagy része a remek tavaszi napsütésben a vonat közelében a mezőn élvezte a tavaszt. Margit is az említett munka végeztével a vasút melletti partoldalon tartózkodott. En a kúthoz mentem kezet mosni, mikor nagy hirtelen és nagy sebességgel alacsonyan két fényes vadászgép repült el fejem fölött. Nagyon gyanúsnak látszottak, bár többen is kiáltoztak, hogy német gépek. Azért, mikor hirtelen kanyarral szerelvényünk eleje felé libbentek, beszappanozott kézzel siettem a közeli vendéglő épületébe. Még be sem léptem ott a kapun, máris kattogtak az ellenséges gépfegyverek a vonatra és a vonat mentén ácsorgókra. Az eredmény összesen három halott és 5 sebesült lett. Egyik halott, egy nő a pénzügyminisztérium egyik elsőosztályú kocsijának folyosóján esett el; a többi kettő a mezőn. E véres veszedelem hatása alatt a vasúti személyzet már maga is igyekezett vonatunkat továbbítani. Estefelé került egy kis mozdony, amely hosszú szerelvényünket átvonszolta a szomszédos Ried állomásra. De ígérték, hogy reggelig túlleszünk Passaun. Riedről este 11 órakor (április 11-én) indultunk tovább Schärding-Passau felé. Éjjel mintegy 40 km-t haladtunk. Közben visszakaptuk régi MÁV-mozdonyunkat, és már korán reggel (április 12-én) ez vitt be minket Schärdingbe a Linz-Wels-Passau fővonalra, amelyet Welsnél hagytunk el. De Passau a nagy vonattorlódás miatt egyelőre nem tudott minket fogadni. Schärdingben tehát ismét megrekedtünk és ott teljes három napig rostokoltunk. Schärding egyébként szép és kellemes helynek bizonyult. S a vicinális vasút vidéke után civilizációt jelentett. Első nap a légi veszedelmek ellen a vasúti állomás körüli majorokban kerestünk fedezéket. Először egy ott megtelepült lengyel gazda majorjába kerültünk, ahol szíves emberek laktak s ahol lehetett egyet-mást (tejet, tojást, krumplit) vásárolni és meg is főzni. Az egész napot ott töltöttük, és csak alkonyat közeledtekor tértünk vissza a vonatra. Ekkor megtudtuk, hogy Passau nem csak vonattorlódás miatt nem fogad minket, de helyzetünk illetve utazásunk végcélja is ismét bizonytalanná vált. Ezért a késő esti megbeszélésen határozatba ment, hogy újabb küldöttség megy Passauba és Bayreuthba sorsunk megtudakolása végett. Ugyanekkor nagy örömünkre szolgált, hogy végre kaptunk egyelőre hat napra való élelmiszerjegyet. Másnap (április 13-án) Margittal és másokkal berándultunk Schärding városába. Ez az Inn partján, halmon épült, szép, stílusos kis osztrák-német város. Ott élelmiszerjegyeinkre bevásárlásokat végez301