Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM lapítása után a Pannóniába mentünk ebédelni, s aztán üvegtelen ablakainkat foltozgattuk ki keménypapírossal. Még mindig ezzel voltunk elfoglalva, közben be is sötétedett, mikor ismét kisriadót fújtak. Siettünk az óvóhelyre. Már hallatszott az ellenséges repülőgépek zakatolása. A Széchenyi téren pedig figyelmeztető kiáltások hangzottak, hogy gyorsan mindenki födél alá. Éppen a hatalmas postapalota előtt haladtunk, tehát hirtelen annak óvóhelyére menekültünk. Megszólalt a nagyriadó is. De ezúttal nem bombáztak. A Pannóniában vacsoráztunk s aztán hazamentünk lefeküdni. Bizony nagyon sivár nyugvóra térés volt ez ismét igen szellőssé vált lakásunkban, mikor még hozzá minden percben éjjel is megszólalhatott a riadó, hogy fussunk a városba az óvóhelyre. Másnap bejártam a bombázás színhelyét. A pusztítás még nagyobb volt, mint december 6-án. A mi lakásunk ezúttal a bombaszőnyeg legszélére került. A pusztulás legnagyobb volt a Deák térnek az Erzsébet és a Mátyás király utcák közti szakaszán, a Mátyás király utcának a vasúti állomáshoz közeli részén s a Deák térrel párhuzamos Csengery utcában. Úgy látszott, hogy a vasúti pályaudvarnak szánt bombaszőnyeg kissé eltolódott a város felé. De azért a vasutat s az azon túli városrészt is érte. Szánalmas látvány az ilyen barbár pusztítás. Méltán kérdezzük, hogy Amerika ugyan miért pusztít minket. Miért segít a kommunistáknak minket kiirtani? Aligha tudja, hogy mit cselekszik. Aztán elmentem a városházára újabb ablaküvegutalványt szerezni. Ezúttal már csak Vi m

2 üveget tudtam kieszközölni, azt is nehezen. Pedig ilyen kis darab üveg nem sokat segített rajtunk. A másik nagyobb bombázás március 4-én déltájban ment végbe. Ekkor is a megyeház pincéjében, a törvényhozók szakaszán helyezkedtünk el. Ott voltak Vámos és Máthé

369 országgyűlési képviselők, valamint katonatisztek, Kamenszky polgármester és mások. A polgármester révén mindig kaptuk a híreket, hogy nagyszámú kötelékek egymás után vonulnak el a város felett Bécsújhely felé. Két óra felé járt már az idő, mikor újabb jövevények sietve jöttek a pincébe azzal a hírrel, hogy két gyanús kötelék közeledik ellenkező irányból a város felé. Alig valamivel később már hallottuk a zuhanó bombák jól ismert süvítését, majd robbanását. A vén megyeház alappillérei, az egykori várfalak, megremegtek belé. A polgármester hamarosan kapta a hírt, hogy a Várkerületet bombázták, ahol abszolúte nincs hadi fontosságú célpont. Aztán rövid szünetekkel egymást követték az újabb bombahullámok. Mintegy 12-15 hullám lehetett s összesen közel egy óra hosszat tartott. A be369 Máté Imre (1894-1983) jogász, közgazdász, Gyula kormánypárti (МЕР) képviselője 280