Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

IV. AZ ÉN POLITIKÁM A most vázolt módon közös erővel sikerült a Liga társadalmi vezetőszerepét Wolff Károly és Teleki Pál halála után is megőrizni, úgy hogy Kállay Miklós miniszterelnök is, pedig egyébként nem tartozott a Liga táborához, ha valami fontosabb politikai akciót akart a társadalomban népszerűsíteni, avagy ha nehéz időkben a csüggedő magyar közönségbe akart lelket önteni, szintén ismételten is a Liga összejöveteleit választotta erre a célra színhelyül. Tette ezt az egész kormány jelenlétében (1943. március 6-án) Budapesten a Liga központjában, valamint (1942. október 18-án) a Liga ungvári fiókegyesületében, ahol akkor Kárpátalja egész magyarsága képviselve volt. Közbevetőleg említem meg, hogy részemről a Ligán kívül más egyesületekben is igyekeztem szolgálni keresztény-nemzeti gondolatot. E nemben igen kiváló missziót teljesített a Magyar Kálvin Szövetség is, a fennkölt lelkű és érzésű Bernát István vezetése alatt. Mint ennek az egyesületnek választmányi és intézőbizottsági tagja vállaltam vidéki kiszállásokat is. Egy ízben Miskolcon a Kálvin Szövetség ottani fiókegyesületében mondtam ünnepi beszédet, amit igen nagy örömömre a miskolci helyi sajtó nagy megértéssel fogadott, sőt még az ottani katolikus egyház lapja is egész terjedelmében leközölt. A Keresztény Községi Pártban Wolff életében Csilléry András volt az ő állandó helyettese, és ott Csilléry vette át Wolff örökét. A Keresztény Községi Párt Wolff emléke iránti kegyeletből azután Keresztény Községi Wolff-pártnak nevezte magát, s a párt Wolff névnapján (november 4.) minden évben kegyeletes ünnepélyt rendezett az ő emlékére. Egyik évben (1938) én kerültem sorra az emlékbeszéd elmondásában a budapesti Vigadó nagytermét megtöltő közönség előtt. Gömbös halálával (1936) megszűnt a Nemzeti Egység Pártja (a NEP), s annak helyét az országos politikában a Magyar Élet Pártja (а МЕР) foglalta el.

244 így a városházi NEP is fölszámolás alá került. Két részre szakadt. A liberális rész (főleg a zsidók és szabadkőművesek)

245 a baloldali pártokhoz simultak, a jobboldali érzelműek pedig fuzionáltak a Keresztény Községi Wolff-párttal. Ez a fúzió akként ment végbe, hogy a volt NEP-tagok egyenként beléptek a Keresztény Községi Wolff-pártba, s ez a párt azután testületileg lépett be a MEP-be, vagyis az országos kormánypártba. Elveit azonban továbbra is fenntartotta. Ezt az átalakulást Csilléry András bonyolította le. De ő aztán egyetemi tanári állást vállalt Debrecenben, oda átköltözött és megvált a Keresztény Községi Wolff-párt elnöki tisztétől. E pártnak azután a mindenkori főpolgármes244 А МЕР valójában 1939 tavaszán alakult meg, két és fél évvel Gömbös halála után. 245 A kiváló NEP-tagok között volt Kozma Jenő, Ripka Ferenc, Usetty Ferenc, Zsitvay Tibor. 179