Simon László szerk.: Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006 (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7., Szentendre, 2006)
76 Leletanyagukban nagyon sok a kerámia, de előkerült néhány bronztű is. Turbántekercses tál, síkozott peremű edények, ujjbenyomásos lécdíszítéses fazekak, felhúzott fülű vékonyfalú csészék és kannelurázott vállú, kónikus testű, kétfülű urnák jellemzik e kultúra objektumait. A megmunkált csonteszközök közül a csontkorcsolyák a legérdekesebbek. A késő vaskori keltákhoz mély, méhkas alakú tárolóvermeket köthetünk. Jellegzetes grafitos kerámia, nagy szürke, besimított hombáredények, és sok kézzel formált, dák jellegű, plasztikus díszítésű kerámia került elő belőlük. A feltárás ÉNy-i szélén félkörívben követik egymást a gödrök (kb. 10 obj.). A római korból a patakparton, a feltárandó terület ÉNy-i részén kb. 25.000 m 2-es területen találunk megtelepedésre utaló nyomokat (kb. 230 obj.). A rómaiak az érmek és terra sigillaták tanúsága szerint rögtön a foglalás után, az i.sz. I. sz. közepétől megtelepedtek itt. Téglalap alakú, félig földbe mélyített lakóházak, kerek tárolóvermek s nagy agyagnyerő gödrök kapcsolhatók e kora római periódushoz. Felszíni cölöpházak nyomai is megfigyelhetők. A legtöbb sigillata a Flaviusok s Trajanus-Hadrianus idejéből való. A jóval kevesebb Antoninus-kori kerámia jelzi, hogy a markomann háborúk idejéig fennállt ez a telep. A korai telep folytatásaként valamikor a II. sz. folyamán római villagazdaság létesült itt, több kőépülettel, a Benta-patak déli partján. Az általunk feltárt kőépület téglalap alakú, 7 helyiségből áll. Falait később kiszedték, ill. beleástak egy Árpád-kori házat s kemencét. A késő római kerámia s egyéb késői leletanyag nagyon kevés. Főleg a nyomsávtól nyugatra, a szántásban, felszíni szórványként találtunk IV. sz-i érmeket. A római telep DK-i részét egy széles árok kerítette Az M6-os autópálya Pest megyei szakaszának feltárása, Érd körbe. A pataktól távolodva egyre kevesebb lesz a római kori objektum, és beleérünk az Árpád-kori faluba. Az előkerült objektumok jelentős része Árpád-kori volt. Összesen kb. 1900 objektumot tártunk fel ebből az időszakból. Az okleveles adatokból Székely néven ismert faluval azonosították a Régészeti Topográfia szerzői a 6-os út túloldalán, szintén a Benta-patak partján megtalált Árpád-kori telepjelenségeket (MRT. 7. 9/2. Lh.). Az Árpád-kor elejére, talán X. századra keltezhetünk egy lósírt. Vaszabiával s aranyozott, ill. ezüstözött bronzveretekkel temették el, tulajdonosa nincs mellette. A most feltárt településrészlet az Árpád-kori objektumok jelentős száma és egységes, összefüggő elhelyezkedése miatt valószínűleg ehhez a településhez tartozhatott. Az ásatáson egész házsorokat találtunk a X-XIV sz.-ból. Ezek kb. 3x3 méteres szögletes, félig földbemélyített házak, ÉK-i sarkukban kőkemencével (a kőkemencékbe gyakran római tegulákat s köveket építettek be). A házak az árkok által elválasztott É-D-i irányú sávokban helyezkedtek el. A terület É-i és középső része volt sűrűn lakott, a D-i részen csak néhány elszórt gödör helyezkedett el. A házakon kívül hulladékgödrök, tárolóvermek és nagyon sok szabadtéri kemence került elő. A kemencekomplexumokban egy munkagödörhöz általában 23-4-5 kemence is tartozott. Fémmegmunkálásra utaló nyomokat a lakóházaktól távolabb, a DK-i részen lévő kemence- és munkagödör-komplexumokban találtunk. Kora római állatalakos fibula
