Simon László szerk.: Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006 (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7., Szentendre, 2006)

Az Мб-os autópálya Pest megyei szakaszának feltárása, Érd 77 A középkori házaknál több esetben a házat körbevevő, derékszögű kerítésárok is megfigyelhető volt. A patak feletti, az ártérből kiemelkedő alacsony dombháton számos árok (összesen 450-et tártunk fel) gyűjtötte össze és vezette le a csapadékvizet a patakba. A középkori leletanyag szegényes. Egy ezüstpénz került elő (I. András), néhány vasszerszám, a többi kerámia, amelynek legjelentősebb része a XII—XIII. századra keltezhető: fehér, kézikorongon készült, csigavonalban körbefutó bekarcolt vonallal díszített fazekak, csészék és korsók, szürke, néha grafitos, korongolt fazekak, szürke, vastag, ferde bevagdosásokkal díszített fülű korsók. A késő középkori korongolt, fehér fazekak kettősen profilált, hornyolt peremmel, sokszor fenékbélyeggel és a szürke ausztriai kerámia is szép számban került szemétre a falu hulladékgödreibe. A fémeszközök (kések, sarlók, fúrók, patkók, nyílhegyek, veretek, vasalások stb.), az orsógombok és szövőszéknehezékek, a csonteszközök és ételmaradványok a folyamatos megtelepedésre utalnak. Az élénk mezőgazdasági tevékenység bizonyítéka az előkerült állatcsontok nagy mennyisége (marha, ló, sertés, juh, kecske, baromfi). Ásatásvezető: Mester Edit, Ottományi Katalin, régész munkatárs: Halász Ágoston és Kővár Dóra Érd - Hosszú földek, MRT 7. 9/4. és 15. lelőhely A Benta-patak északi oldalán, a 9/4. őskori lelőhely nyugati részét ill. a vele érintkező 9/15. római lelőhely keleti szélét tártuk fel az építendő M6-os autópálya tengelyében, mintegy 60 m szélességben. A feltárt 32.000 m

2-en 1672 objektum került elő. Közepén egy újkori szemétfeltöltés nagy részen megsemmisítette a korábbi településre utaló nyomokat. Legkorábban a középső neolitikum idején telepedtek meg itt. Ehhez a korszakhoz köthetőek a hosszú, gyakran 15-20 m, téglalap alakú, cölöpszerkezetes felszíni házak. Nagyméretű, lapos gödreikből a Zseliz kultúra emlékanyaga került elő, jórészt durva házikerámia és szarvasmarha/őstulok-vázmaradványok. A következő periódus a középső bronzkor. Objektumaink nagy része ide, a Vatya kultúrához kapcsolódik. Vatya csuprok, bögrék folyamatosan kerültek elő, de gyakran urna és kancsók is felbukkantak. Ritkán, de előfordul néhány jó minőségű mészbetétes áru is, zömmel hulladék- és tárológödrökből. A különböző rendeltetésű gödrökben gyakran találunk emberi és állati vázakat. Az egyik gödörben 5 emberi csontváz. 3 kutya és 4 edény volt (összesen 17 gödörben 24 csontváz). Öntőminta-töredékek és salak utal a településen folytatott fémmegmunkálásra.