Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Gócsáné Móró Csilla: Stílusok és ábrázolási módok Nagy János művészetében

flkus kifejezésmódhoz is közelített festészete. Az ötödik csoportot a rajzolt szobrok, a körvonalakból árnyékolással született formák adják. A művész munkáiban mindig felismerhetők a korszakok, a példaképek hatása. „A stílusok és izmusok külön ábrázolásmódokat teremtettek, ezeket mind meg kell ismerni, szinte mindegyikben gyakorlatra kell szert tenni. Egyéni szemléletünk csak így fejlődik. Amit s ahogyan ma festünk, csupán folytatása lehet az előzőeknek...".

7 Nagy János 1969-ben vallott nézetei jól érzékeltetik és előlegezik azt a színes és sokoldalú pályaívet, amit különböző, de egymásra épülő, egymásban kapcsolódó elemekből épített a művész. így jutott el a műtermi realizmustól a kubizmuson át a redukált formanyelvű konstruktivizmus és kalligráfia alkalmazásáig. Az impresszionisztikus látásmóddal festett képei leginkább az alkotópálya első és utolsó harmadában készültek. Mindenképpen ide sorolhatók a nagybányai hatást is magukon viselő portrék, amiket Nagy János a 60-as és 80-as években alkotott: Juli néni, Szadai férfi, Simon Mari, Pista bácsi. Nagy János első korszakának legérettebb alkotása aDéli napsütésben címet viseli. 196l-ben festett vásznát a kivilágító harsány napfény, a színek intenzitása, az éles árnyékok jellemzik a verőfényben ábrázolt pónilovas szekeret. A déli verőfényben ábrázolt pónilovas szekér láttán egy példaképnek tekintett nagybányai mester, Ferenczy Károly: Márciusi est című alkotása jut eszünkbe.

8 Míg Ferenczy egyik legnagyobb remekén a közelgő tavasz ízeivel csordultig telített márciusi est hangulata fogja meg a nézőt, addig Nagy János vásznán a nyári napfény szétömlése, a szabad természetben megfigyelhető színjelenségek festői kihasználása jelenik meg. A fényt reflektálva, az egymásra fényt, árnyat vető tárgyak ábrázolása válik e műnél alapvetővé. A zöldek, a sok meleg barnák és a napfényfokozta sárgák harmonikus összecsendülése erősíti a befogadó élményét. Az út és a háttérfal felületén megcsillanó, visszaverődő fények és reflexek szinte szobrászi plaszticitással mintázzák meg a pónit, a szekéren ülő és mellette álló alakokat. Az impresszionisztikus ábrázolási mód legszebb művei már az 1990-es években készültek. Nagy János festői életművének plein air-ben alkotott három remekművét a Ligeti ablak, az Őszi fényben, a Tavasz a kertben című festményeket a napfényfokozta színek intenzitása, a lombokon megcsillanó, visszaverődő fények, a természet színjelenségeinek festői kihasználása teszi mesterivé. A Tavasz a kertben című alkotás készítése 1990-re datálható. Ennek a tavaszi jelenetet ábrázoló képnek a kifejező erejét is a természet megfigyelése, az uralkodó elemekből kiinduló alkotási folyamat adja, amely végeredményben az intenzíven átélt valóság erőteljes művészi átalakításában gyökerezik. Az 1994-ben készült Őszi fényben című alkotást is a rákosligeti ház kertje ihlette. Az őszi napfényben átszínesednek és ragyogóbbak lesznek a természeti környezet színei. Ezt a jelenséget, a természetnek ezt a színpompáját rögzítette ecsetjével a festő. E képpel megfogott ragyogó színpompa a valóság telten zengő akkordja, Nagy János egyik legnagyszerűbb alkotása. Az 1993-ban készülte/arás az ablakból / Ligeti ablak / című munka nem sorolható egyértelműen Nagy János által alkalmazott ábrázolási módok egyikébe sem. A kép témáját, színvilágát tekintve a plein air-hoz köthető, de az ábrázolási forma, az ablak által determinált szerkezeti mód, az ablak előtt elhelyezett narancsokkal teli tál még a Cézanne-i elveket felvállaló csendéletekre utal vissza. Ez az összetettség már e kettős címben is érzékelhető. A kétféle stílus nagyszerű ötvözésével Nagy János egyik legnagyszerűbb művét alkotta meg. Annak az alkotói folyamatnak a csúcspontja, melyben a többféle ábrázolási módban való jártasság, a mesterségbeli tudás igazán beérett. E képben a természetszeretet, a téma elmélyült tanulmányozása, az egyéni módszerek 325