Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Gócsáné Móró Csilla: Stílusok és ábrázolási módok Nagy János művészetében

használata, a művészi meg nem alkuvás, a magasfokú igényesség szempontjai érvényesültek olyan kiválóan, amiket a nagy művészegyéniségek is követhetnek. Nagy János művészetében a kubista megjelenítési mód első kiforrott darabja az 1968-ban készült Meditáló című kép. A fiatal, gondolataiba mélyülő, felhúzott lábakkal ülő férfit megformáló alkotásán már a kubista piktúra jellegzetességei figyelhetők meg: elmarad a természeti környezet, „Csak az emberi test marad meg, mint ábrázolási téma, az emberi test, mint a legkörülhatároltabb és legkonstruktívabb a természettől megadott organikus egység."

9 Kubista stílusjegyeket ismerhetünk fel két mélyebb eszmeiségű műben: Csokonai Vitéz Mihály, valamint Gábriel arkangyal és a Szűz alakjait megjelenítő alkotásban. A debreceni születés, a város szelleméhez való kötődés jelenik meg Csokonai Rédeiné sírjánál című alkotásban. A festő a jeles magyar költőt a nagyváradi temetőben ábrázolja, ahol a lélek hallhatatlanságáról szóló verssorok elhangzottak. Az Angyali üdvözlet című kép láttán a 15. századi olasz mesterek e témájú művei jutnak eszünkbe. A názáreti üzenetet megjelenítő mű kompozíciója szerkezetileg két részre osztható. A művész egy homogén háttér, egy fal elé helyezi alakjait. Jobboldalon fél térdre ereszkedve ott az angyal. A kezében tartott liliomszálak meghosszabbított tengelye megmutatja a szent üzenet irányát, egyben kapcsolatot teremt az „égiek" és a „földiek" között. Kifejezésre juttatja az Igét, de a távolságot is, mely elválasztja az Igétől még az Isten kiválasztottját is. Az árkádban, lépcsővel megemelt magaslaton ülő Szűz kicsit meggörnyedt alakja jól érzékelteti a kiválasztott áhítatát, zavarát. A letisztult szerkezetiség, a kubisztikus formák segítik azt, hogy csak a gondolatra, az üzenet lényegére összpontosító képi megfogalmazás váljon valóra. A kubizmus kezdeti fázisának jegyeit hordozza magán Nagy János néhány 1980-as években készült táj-és látképe (Mikepércsi táj, Ligeti udvar). A művész ezeknél meghagyta a „formák természetes, a külső véletlen által megadott viszonylatokat, és csak arra törekedett, hogy hangsúlyozza az elemek térbeliségét, tisztázza a dimenziós viszonyokat."

10 Nagy János számára a csendélet témaköre a képszerkesztés, kompozíció, a mértanias átfogalmazás újszerű megoldására nyújtott lehetőséget. Ebben Cézanne nyomán indult el. „Cézanne laza és lebegő színei még nem hangsúlyozzák a felületek térhatároló szerepét, és nem zárják e körül határozott megmutatással a tömeget. Cézanne művészete elemeiben és eszközeiben még impresszionisztikus, de felépítésében hacsak sejtetően és tisztázatlanul is már a kubista problémák megoldását keresi. „ - írja Hevesy Iván.

11 E Cézanne-i festői elveket láthatjuk Nagy János 1990-es években készített csendéletein: Mákos csendélet, Őszi csendélet, Szalonnás csendélet. Nagy János plasztikus kubista stílusú alkotásainak legszebb darabja a Gyümölcsök című kép. A festő itt a színeket használja a plaszticitás érzékeltetésére. A gömb formájú gyümölcs: az alma, narancs szerkezet meghatározó jelentőséggel bír. A háromszögletű kompozíciós szerkezetbe tömörített gyümölcsök ritmikus elrendezése több Cézanne-i csendélettel mutat hasonlóságot.

12 Nagy János gyümölcs-és virágcsendéletein a világos és tiszta formákkal, egyszerű képszerkezettel mesterien teremti meg a kiegyensúlyozott nyugalom érzetét. Nagy János a példaképhez, Cézannne-hoz hasonlóan szívesen nyúlt a virágcsendéletek megfestéséhez is. A Hervadt virágok című alkotás elkészítésének dátuma is nagy jelentőséggel bír, a 70. életév mindenképpen elgondolkoztató határkő az ember életében. Az emlékezet régen rögzített pillanatfelvételei testesülnek meg Nagy János olyan álomszerű képein, mint az Utazás és aZtá/. Mindkét alkotásnál az alapvető formai eszköz még kubisztikus, de a művész vásznaira visszatér a fény. Az 1990-ben készített festményeken kavargó, körkörös formákat, a tánc pergését érzékelteti mesterien a festő. Reflektorfénnyel megvilágított báli ruhákon visszaverődő fény, a hatalmas mennyezeti csillárok csillogó fehérsége fokozzák a báli hangu326