Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Zomborka Márta: Múltunk a jelenben. Karcsú Arzén Vácz város története című monográfiájának CD-rom feldolgozása

Zomborka Márta Múltunk a jelenben (Karcsú Antal Arzén Vácz város története című monográfiájának CD-ROM feldolgozása) A váci Tragor Ignác Múzeum kiadványtervei között évek óta szerepelt Karcsú Antal Arzén ferences szerzetes várostörténeti monográfiájának új kiadása. A millenniumi programjaink közé illesztve 2000-ben sikerült a terv megvalósítása. A szerző és e munkája rövid bemutatásával-, s az elkészült feldolgozás ismertetésével szeretnék beszámolni e folyamatról az igénytol a megvalósulásig. A szerző: Karcsú (Krecso) Antal Vásárúton (Pozsony vármegye) született 1827. május 9-én. Gyermekéveit Gután (Komárom vármegye), földműves család fiaként töltötte, az elemi iskolát ott járta. Innen került a révkomáromi hat osztályos bencés gimnáziumba, majd 1845-ben Szécsényben Szent Ferenc rendjébe lépett. Ekkor magyarosította vezetéknevét, szerzetesi neve pedig Arzén lett. 1849-ben Gyöngyösön tette le a szerzetesi fogadalmat, Szegeden, majd Kecskeméten tanult. 1850-ben Kalocsán szentelték pappá, akkortól - ahogyan б írja - „áldozár". Mozgalmas évtized következett életében, gimnáziumokban tanított Gyöngyösön, Jászberényben, Szabadkán, majd hitszónok volt Kecskeméten és Egerben, de Füleken, Detken és Csányon is tevékenykedett. 1863ban került először Vácra, ahol összesen negyed századot élt. Az 1868-69-es rövid megszakítást követően házfőnökként tért vissza a váci Ferences rendházba, s húsz esztendeig töltötte be ezt a pozíciót. 1889-ben - nagy szomorúságára - Szolnokra helyezték, ott halt meg 1893-ban. Kívánságára testét a váci alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. Karcsú jelentős történetírói tevékenységet folytatott - ahogyan egyik bírálója, Dudás Gyula a Századok 1891. kötetében írta - „tisztán nemes ambitióból", vagyis minden anyagi támogatás és ellenszolgáltatás nélkül. Munkái egy részét, így a Vác város történetéről írt köteteit is, saját költségén nyomtatta. Nagy munkabírású, termékeny szerző volt, pozitivista szemlélete is az adathalmozásra ösztönözte. Fontosnak tartott minden általa fellelt információt, adatot, ezeket belefoglalta munkái laza szerkezetű fejezeteibe. Nem végzett részletes elemzéseket, rövid értékelései, megjegyzései gyakran szubjektívek. Általánosan ismert, több kötetes munkái - a pápaság múltjáról és a szerzetesrendek egyetemes történetéről írottak- mellett számos más témában értekezett nyomtatásban. A könyv: Vác város múltjának feldolgozásába Karcsú váci szerzetesként fogott bele, évtizedes gyűjtőmunka közben készítette, alakítgatta kötetenként a monográfiát. A helyi legendák szerint köpenye alatt csempészgette haza, a kolostorba a jegyzőkönyveket, régi iratokat, hogy éjszaka is tudjon dolgozni. A város történetével kapcsolatban korábban nem készültek alapkutatások, ezek hiányában készített Karcsú „egyediratot", vagyis átfogó, monografikus igényű munkát. Általában a magyar várostörténeti összefoglalók korát tekintve is úttörő-, az első között van Karcsú váci műve. Figyelmet érdemel, hogy Váccal kapcsolatban ez az első jelentős terjedelmű, magyar nyelven fogalmazott történeti írás, a korábbiak nyelve még latin, illetve német volt. 250