Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Horváthné Farkas Ildikó: Egy 17. századi fatáblás könyv restaurálása

Ma élő ember számára is aktuális az elvük, miszerint Istentol kapott talentumait mindenkinek kamatoztatnia kell, nem pedig elásva hanyagolni. A magyar puritanizmus legtermékenyebb periódusában, a XVII. század közepétől a XVIII. század legelejéig számos könyv született. Ezek legnagyobb részben teológiai munkák, elmélkedések, igemagyarázatok vagy éppen prédikációk gyűjteményei. E könyv keletkezésének idejében a magyar és erdélyi fiatalok az elpusztított egyetemek helyett a holland egyetemeket kezdték el látogatni, ahol megismerkedtek a legújabb és leghaladóbb tanításokkal. Többen közülük a puritánus - presbiteriánus tanok még jobb megismerése érdekében Angliába is áthajóztak. Egymás után fordították magyarra nagy angol puritán teológusok műveit. így tett Medgyesi Pál is. Itthon a mozgalomnak első nagyhatású képviselője és egyik vezéralakja lett. Medgyesi Pál Aranyosmedgyesen született 1604-ben. Bel- és külföldi tanulmányai után 1631től debreceni tanár, majd több helyen lelkész. Első jelentós munkáját Leweis Bayly angol puritánus író kegyes iratának a Praxis Pietatisnak művészi magyar fordítását 1636-ban -adta ki. A könyvre az uralkodó I. Rákóczi György s neje Lorántffy Zsuzsanna is felfigyelt. Rövid idő múlva 1638. március 15-től Medgyesi Pál, Rákóczi Györgynek udvari papja, tolmács, kiáltványainak fordítója, s többször követe is volt. Feltehetően az 1661 és I663 közötti időszakban hunyt el. Medgyesi Pált, mint a fejedelemkori közéletünk egyik legértékesebb tudományosan képzett egyéniségét tartják számon. Irodalomtörténeti jelentősége is igen jelentős, mivel szépen, és he

: lyesen írt magyarul. A református pap írói munkássága a puritanizmus eszméinek terjesztését szolgálta. Élete utolsó évtizedében különösen prédikációival váltott ki nagy elismerést. A könyv címoldalán lévő adatokból tudjuk, hogy az általam restaurált kötet 1678-ban Lőcsén a Brewer-nyomdában készült el. Mint tudjuk a legnevezetesebb felvidéki nyomdai központ Lőcse volt. A lőcsei nyomda Brewer Sámuel idejében élte fénykorát. A nehézségek ellenére, mivel evangélikus kézben lévő műhely volt, egyre nehezebb körülmények között, de még a 18. század első felében is működött. A könyv kötésének, kötéstechikájának és állapotának leírása A könyv mérete: Tábla szélessége: 8 cm Tábla magassága: 13,6 cm Gerinc vastagsága: 5,3 cm A könyvet Dr. Rozsondai Marianne megállapítása szerint az akkor királypárti, katolikus Felvidéken kötötték be. A kötés aranyozásán megfigyelhető a felvidéki osztrák hatású jellegzetes barokk stílus. A könyv elő-és háttáblája azonos díszítésű, keretes szerkezetű. A tábla szélén csipkedíszes keret fut körbe, a második keretben bőségszaru mintát idéző keret látható. A középmezőt négyféle egyes bélyegző díszíti. Háromszög alakú csipkedísz, három mezőre osztja a táblát. Láthatunk még apró virágfej díszeket, s az uralkodó volutás С idomokat. A három bordára fűzött könyvgerinc mezőit, sőt a bordákat is díszítették. A bordákat pontozott pálcikabélyegzővel, míg a négy gerincmezőt stilizált virágdísz, tulipándísz, szívidomos sarokdísz, görgetős csipkedísz teszi kiemelten széppé. A fatáblákat növényi cserzésű kecskebőrrel borították be. A bőr sarkoknál kikopott, gerincnél beszakadozott, hiányos. Gerince és hátsótáblája rovarrágott. 369