Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Varga Kálmán: Grassalkovich (I.) Antal személyiségének türköződése kastélyépítészetében

Varga Kálmán Grassalkovich (I.) Antal személyiségének tükröződése kastélyépítészetében A török és kuruc háborúk lezártával egy viszonylag békés, a hazai barokk építőművészet kibontakozásához is kedvező időszak vette kezdetét. ///. Károly (1711-1740), majd különösen Mária Terézia (1740-1780) uralkodásának idejét nagyarányú építőtevékenység jellemzi: hivatali, gazdasági és uradalmi épületek, templomok, rendházak, kastélyok és paloták mellett egész városrészek épülnek újjá, számos településünk ekkor nyeri el ma is jellemző arculatát. Mivel azonban Magyarországon a királyi udvartartás nem országon belül és nem önállóan működött, nem alakulhatott ki jellegzetes és domináns udvari művészet sem - a század minden nagyobb hazai művészeti vállalkozása lényegében főpapok és világi főurak mecenatúrájával történt. A kor nagy építtetői között is kiemelkedő hely illeti meg Grassalkovich I. Antalt (16941771), aki a korabeli Magyarország egyik legfényesebb politikai karrierjét futotta be, s aki vagyontalan köznemesi család sarjaként a bécsi udvarhoz hű magyar főnemesség soraiba emelkedett. A bárói (1732), évtizedre rá grófi (1743) címet elérő, jogi végzettségű főúr először koronaügyész (1720-31), aztán királyi személynök (1731-48), тщаMária Terézia bizalmasaként 1748-ban a Magyar Kamara elnöke lett, 1758-tól pedig főlovászmesterként tartozott a zászlósurak közé. Tlidatos birtokszerzések révén a kor egyik leghatalmasabb földesurává vált, s családi központjaként az ideje alatt kiépülő, Pest melletti Gödöllőt tette meg. Grassalkovichnak az építés tudatosan vállalt életprogramjává vált. Kegyúrként és kamaraelnökként is szinte tömegével emeltetett templomokat, parókiákat és kálváriákat, uradalmaiban pedig kastélyokat, udvarházakat és gazdasági épületeket, s mindezen túlmenően közreműködése számos más udvari, valamint főnemesi építkezésnél is kimutatható. A család számára legjelentősebbnek mondható rezidenciákat Gödöllőn, Pesten és Pozsonyban emeltette, emellett pedig Baján, Hatvanban, Komjátiban, Gyöngyösön és Pozsonyivánkán építtetett időszakos tartózkodásra alkalmas, de reprezentatív és uradalmi központként is működő együtteseket. Kisebb kastélyai, udvarházai Kompokon, Ménesben, Örkényben és Kartalon álltak. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy Grassalkovich egyénisége és karaktere miképpen nyomta rá bélyegét az általa mecenált világi épületek formanyelvére. Vizsgálódásunk talán azért is érdekes lehet, mert a megszokott elemzésektől eltérően nem annyira a korstílust, mint inkább azon belül, annak formakincsében az egyedi emberi tulajdonságok megjelenését próbálja meg kiemelni. GRASSALKOVICH SZEMÉLYISÉGÉNEK FŐBB VONÁSAI Bár évszázadok távolából nehéz megrajzolni egy történelmi figura jellemző személyiségjegyeit, annyi bizonyos, hogy a befutott életpályából a főbb vonásokat meglehetősen jó „találati pontossággal" kikövetkeztethetjük. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy magához a karrierhez, a szürke kisnemesi létből a főrenddé váláshoz nemcsak megfelelő történelmi környezet, hanem átlagon felüli talentum is kellett. Talentum, amelynek fő jellemzője a racionális gondolkodás képességének magas foka, mind a politikai folyamatok elemzése és kihasználása, mind pedig a 357