Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Varga Kálmán: Grassalkovich (I.) Antal személyiségének türköződése kastélyépítészetében

jogügyletek, a pénzügyek és a gazdálkodás vonatkozásában. Ezt a nem filozófiai értelemben vett racionalizmust tekinthetjük a főúr egyik alaptulajdonságának, amely - persze erős ambícióval párosulva - mint konstans elem a karrierépítés fontos záloga volt. Már a kezdeteknél jellemezte őt egy erős nemzeti identitástudat, amelyet kapcsolataiban és udvari szerepeiben is mindig meg tudott őrizni. Egyfajta változó elemként rögzíthetjük ugyanakkor, hogy a társadalmi hierarchia csúcsaira emelkedés óhatatlanul vissza kellett hasson a személyiségre, Grassalkovich értékrendjére, világnézetére és magatartására, vagyis a változó környezethez való viszonyrendszerére is. A társadalmi státuszban bekövetkezett változások során megfigyelhető, hogy voltak a főúrnak megőrződött személyiségjegyei és új, a mobilitással kialakult tulajdonságai is. Az előbbiekre markáns példa lehet a katolicizmus iránti elkötelezettsége - gyermekként az egyház taníttatta -, vagy szegény rétegek sorsának átérzése, amely a jobbágyaival való átlagon felüli törődésben mutatható ki. A fokozatosan kialakuló új mentalitás fontos jellemzőjeként említhetjük a nemzeti-rendi identitástudat erősödését, amely élete vége felé már bizonyos értelemben szembefordította őt a Habsburgok összbirodalmi, az országot mind jobban beolvasztani akaró törekvéseivel is. Ha végigkísérnénk/. Antal pályáját, az itt vázolt, illetve tovább finomított személyiségvonásokat cselekedeteiben tetten érhetnénk. Érdekes módon azonban ennek a határozott egyéniségnek a jellemzői nemcsak a különböző élethelyzetekben, hanem az általa építtetett világi épületekben, kastélyokban is tükröződnek. Azaz: a korstíluson belül az architektúra nyelvében, az építészeti formakincs alkalmazásában is visszaköszönnek. HASONLÍTANI ÉS KÜLÖNBÖZNI Pályája kezdetén, a személynöki állás elnyerése (1731) és a bárói cím megszerzése (1732) idején Grassalkovich gazdaságilag is fokozatosan megerősödik, s ez megteremti az anyagi hátteret a státuszának megfelelő rezidenciák építéséhez. Első palotáját Pesten emelteti az 1730-as évek közepén, majd ezt követi néhány évvel később a gödöllői kastély első periódusban kialakított együttese. A viszonylag kisméretű pesti palota - bár a város egyik legszebb épülete - a korszakban szaporodó főúri paloták barokk formajegyeit viseli magán, egyéni ízt legföljebb a tervező Mayerhoffer András (1690-1771) visz bele. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a főúr láthatóan nem törekedett másra, mint hogy rangbéli társaihoz hasonló épületet emeltessen. Akárcsak Gödöllőn, ahol a szintén Mayerhoffer tervezte U alakú kastély a korban jellemző főnemesi kastélyok mintáját követte: kis kiülésű középrizalitján manzárdtetővel és fiatornyocskával, oldalszárnyait és szárnyvégeit pedig karcsúbb saroktornyok zárták.

1 Ez a karakter egyértelműen megfelelt a régi gyökerű arisztokrata családok építési szokásainak, akik a védelmi funkciók megszűnésével többnyire őseik várszerű rezidenciáit alakították át barokk stílusú kastélyokká. Grassalkovich tehát ezt az adottságon alapuló szokásjogot követte gödöllői új épületénél, s a „hasonulással" mintegy be kívánt illeszkedni új társadalmi környezetébe. Mi több, Gödöllőn az új kastély főhomlokzata elé olaszbástyás falrendszert emeltetett, erősítve a várképzetet, azt az illúziót, hogy az épület valós koránál mintegy századokkal idősebb - ergo, az itt élő család főnemesi gyökerei is mélyebbek. Ezzel bizonyos értelemben vizuális pótlását adta egy valódi tradíció hiányának és egyúttal a rendi-nemzeti múlt iránti elkötelezettségét is kifejezte. A rendi-nemzeti kötődés hangsúlyozására egyébként azért is szükség volt, mert a régi nemescsaládok nehezen fogadták be maguk közé a kor „homo novusait". Talán azt is mondhatjuk, Grassalkovichnak úgy kellett udvarhűnek lenni, hogy közben egyértelműsítse hovatartozását: ő olyan magyar főnemes, aki történelmi léptékben is azonosul osztályával. A gödöllői épület 358