Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Művészettörténet - Gócsáné Móró Csilla: Stílusok és ábrázolási módok Nagy János művészetében
lat érzetét. Albrecht Júlia így ír erről: „Ezek olykor az absztrakt képi gondolatok visszaforgatásával születnek, a formák szabad oda-vissza áramlása az alkotó agyában, az íves-körös „esti színállású" kompozíciót átalakítja figurális képpé, mely forogva táncoló párokat láttat az esti bálteremben. 13 Nagy János művészi munkásságában a festészet plain air-i felfogásától, Cézanne és a kubisták művészetén át jutott el a konstruktív szemléletmódhoz, a látott dolgok kusza esetlegességétől a szigorú képi rendet teremtő racionális, elvont szerkesztésig. Ezt az ún. legtisztább utat 14 tette meg Nagy János is a kubizmustól a konstruktivizmusig. Az 1970-es években és az 1980-as évek első felében Nagy János művészi munkásságában egy kísérletező periódus jelent meg. A keményebb, szárazabb festésmód, a rajzosabb forma és a kihangsúlyozott szerkezetiség jelent meg képein. Ekkor az ábrázolásokhoz használt anyag sokfélesége is jellemzi a művészt. A fára, fémre, vászonra festett képek közös vonása, hogy a művészi gondolat redukáltan, dekoratív módon jelenik meg. Nagy János harmadik alkotói periódusának művei konstruktív ábrázolási módban készültek. E stílusjegyben az 1970-es évek végén 1980-as évek elején készített alkotásai festés- és szemléletmódjában Barcsay mester felé közelítenek, de nem válnak utánzójává, csupán konstruktív képépítésében rokonok. Legjelentősebb konstruktív műve: a Kútnál (32 m 2 ) faintarzia, a Város című alumínium- és az Ünnep című olajkép. Ezeken az analitikus kubizmusnak a látványt formaelemekké felbontó stílusa jelenik meg, melyek a síkgeometria ábrázolási módhoz kötődnek. E kompozíciókban a művész a színek és formák absztrakciója útján találta meg legjelentősebb kifejezési eszközét. Murális alkotásainak (Kútnál, Város) a táj, a város élménye konstruktív, tömör, színsíkokra bontott formák használatát mutatja. A Kútnál című faintarzia és az Ünnep címet viselő alkotások Barcsay Jenő „sajátos emberközpontú drámai konstruktivizmusával " 15 mutat szellemi rokonságot. Nagy Jánost erős szálak kötötték Szőnyi István mellett Barcsay Jenőhöz is, ki szinte atyai barátként erősítette, támogatta művészi és emberi problémái megoldásában. Petényi Katalin Barcsay mesterről írott műelemzése Nagy János konstruktív ábrázolásaira is megfelelő, mely szerint „ az absztrahálás során eljut a geometrikus képi jelek elvontabb, tárgyi kötöttségektől eltávolodó ábrázolásához. A táj, a város élménye konstruktív, tömör színsíkokban inkarnálódik, de sohasem fosztja meg a színeket és síkokat súlyos, érzéki anyagiságuktól." 16 A művész az 1990-es évek végén egy alkotásnál ismét a konstruktív ábrázolás felé fordul. Az 1998-ban festett Csend című műnél újból e módban találja meg kifejezési eszközét. Az ember világegyetemi kicsinységét, az emberi lét múlandóságának érzetét fogalmazza meg egy kisméretű képen. E nagyívű gondolat megjelenítésére egy kicsiny festmény is alkalmas, ha megfelelő ábrázolási mód rendelkezésre áll. Nagy Jánosnál itt nagyszerűen találkozott a forma és a gondolat. A képben megformált szerkezeti rend, a belőle áradó magasztos nyugalom a kristályok tisztaságával tündöklik. Nagy János képgyűjteményének külön csoportját alkotják a látvány és az absztrakció viszonylatában értelmezhető alkotások. A kalligrafikus ábrázolási mód egy-egy emlékezetből előhívott motívumot egészíti, a fantázia segítségével. A kézjegy automatizmusával létrejött grafikai motívum reális látványelemekkel egészül ki, a kompozíció az improvizáció szabad gondolatfolyamával hozható kapcsolatba. 17 A képcsoport első darabja 1970 egyik délutánján született az improvizált, vonalas, kalligrafikus megoldásokat tartalmazó Gondolatok egy délután című munka. A játékos megjelenítési mód dominál a Szárnyalás és elbukás, 2L„Ruhákfényesen suhogva" és a Homage Bartók című festményeken. A világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla zenei hangzá327