Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Jakus Lajos: Fejezetek a 200 évig Pencen élt zsidók életéből

a felügyelő a folyamodót szerződése értelmében arra kötelezze.

52 A mészáros szerződéséből viszont az derül ki, hogy az nem tartalmazta a kóserolást, ugyanígy utódának Farkas Sámuelnek 1847-50-ig tartó szerződése. A forradalom és szabadságharc idején Farkas utódja, 1849.okt.8-án Hantuch Simon köt új szerződést évi 50 ezüst Ft. összegben, 1854-57-ig fia Jakab szerződése teljesítéséért az apja jót áll és kezeskedik.

53 A zsidó bérlővel a kóserhús biztosítása is megoldódna, de Hantuch Simon ellen már 1850-ben kifogást emelnek a közbirtokossági gyűlésen: „soha többet egy darab marhánál egyszerre leöletni ne merészeljen, mert ha a leölt marha nem kóser, azért, hogy kóser húsa is legyen, a kereszténységet, megfeketedett s megbüdösödött hús fogyasztásra késztetni nem tehetvén, s mivel nagyobb mennyiségű húsa lévén még az el nem fogy, más marhát nem vág.

54 A Felső-penci közbirtokosságnak tudomására jutott, hogy az Alsópenci püspöki kocsma haszonbértője Alt Ferenc a F.Penci mészárszék bérlője, Hantuch Simon megbosszulására, a közbirtokosság jövedelmei megcsorbítására mészárszéket nyitni törekedne. Kamánházy Ferenc a püspöki uradalom ügyésze, egyben penci közbirtokos tudomása szerint Alt Ferencnek csak 12 marha tartására és legeltetésére adott engedélyt az uradalom, mészárszéket nyitni joga lenne, arról még tudomása nincsen.

55 Hantuch ellen már 1850-ben többrendbeli panasz: egészségtelen húst tart és árul, hamis mértékkel. Büntetése a haszonbér össze 50 Ft egy tized részében 5 pft. és bírságba 1 pft, így összesen 6 pft-ben elmarasztalva. Zsidó mészáros keresztény székálló legénnyel Hantuch Simon mészárszék bérlete 1849. október 7-én egy nappal a gyászos aradi nap után, Pencen a közkocsma árverése után megtartják a mészárszékre is. Húsmérhetési jogért az előbbi bérlő, Farkas Sámuel 40 Ft. ezüst pénzben ígér, erre Hantuch Simon 50 e.p ígéretére, de csak tekintve a zavargó időket, egy évre kapja meg. Másnap mégis három évre kötik meg vele, melyet kivonatosan közlünk.

56 " 1. Árendába adása a mészárszéknek 1850. január 1-1854. dec. 31-ig három évre. Hozzátartozó föld, rét, lakás és legeltetési jog. 2. Évi 50 pengő Ft-ot fizet haszonbéri összeget, negyedévenként 12 Ft 30 kr pengő pénzben. 3. Köteles mindenkor jó, egészséges marha és juh húst megyei meghatározott áron adni. Ha netán hamis mértéket, egészségtelen húst tart a haszonbérlő, vagy annak székálló legénye, aki keresztény lenni köteles, ahányszor előfordul, annyiszor a haszonbér tizedrészét rövid szóbeli per útján rajta behajtatván fizetni köteles leend. 4. Szabadságában áll a haszonbérlőnek gyertya, hús, háj, sertéshús és szalonna mérése, valamint Szt. József nap túl első szeptemberig egy száz, azaz 100 db anyajuhot tartani. Egyébkor kivágásra bármennyit tarthat. Legeltethet mindenütt, kivéve a tilosokat. Ha többet tartana, megszegi a szerződést, 40 Ft, mint világos adósságot okozó költségekkel egyetembe vinculum gyanánt, ahányszor szóbeli per útján elítélik. 5. Köteles az épületet, földet, rétet gondozni, kár esetén bánatbér kötelezi mint a 4. pontban. Simon Hantuch, Baloghy Elek Felső penczi múlt és tb. Elnöke, Reményfy József kiküldöttségitag. Hantuch Simon, mivel a mészárszéket három évre kapta, ott lakást kér, ott lakhat, a bérből pedig 39 e. pengő Ft engedményt kap. Ugyancsak árverésre került a közbirtokosság italmérési joga, Hantuch Simon 639 Ft. ezüst pénzben megtartotta, melyet előtte már bérelte. Ebből az összegből származott az a 39 ezüst pengő engedmény, így a nagyvendéglő bérlete 600 e. pengő Ft. 262