Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Jakus Lajos: Fejezetek a 200 évig Pencen élt zsidók életéből

Négy évről fennmaradt a borfogyasztás elszámolása fehérbor vörösbor Urna (akó) Ára 34 „ 133-Ft02 d. 34 E 23 Г 392/4 „ 155-Ft07!/2d. 1 1. fehér és vörös bor 4-5-6 dénár, 1 akó 3,-Ft 3 Ft 30 d. Pálinka mérésre először Blau Ábrahám zsidó szerződött 1825től három évre, évi 300 Ft. árendával. Akkor 1 urna/akó/pálinka ára 9 Ft. Később Alt Ferenc zsidó bérelhette a kocsmát, amikor azzal gyanúsítják a felsőpenciek, hogy mészárszéket is akar nyitni. A püspöki uradalom 1889-ben eladta az alsópenci ingatlanát. Landsman-család vette át a kocsmát és szikvíz üzemet is létesített mellette. Sör és pálinkaméréssel foglalkozó zsidók Pencen A kocsmáktól függetlenül a múlt század második felében két esetben találkozunk sermérő szerződésekkel: Hantuch Salamon 186l-ig foglalkozott serméréssel, utána postamester. Ehrlich Simon 1862-ben haszonbére 42 Ft. Pálinkát csak árendás mérhetett a Família belső és külső kocsmáiban, de „tetszése szerint más helyütt is." Nógrádszky Izsák 1829-32-ig, Bernát Ádám 1833-35-ig évi 500 W Ft. contratusa mellett mért pálinkát, az alsópenci püspöki kocsmában, 1825-ben Blau Ábrahám évi 300 Ft-ért.

44 Kóserbor után urasági tized Etimológiai szótár szerint kóser: a zsidó vallás előírta étkezési szabályoknak megfelelő, ill. ezeket megtartó. A penci zsidóság életében két ilyen követelmény: a kóserhús és a kóserbor fogyasztása és ahhoz fűződő vallási követelményük. Azok az eszközök, melyeket nem az általuk előírt módon használnak a nem zsidók bor vagy hús kezelésénél, szerintük tisztátalan, tehát nem fogyaszthatják. így akár a bor vagy hús kezelésénél az általuk elfogadott eszközökkel lehet végezni. Akár a bor vagy vágóállat húsának kezelése koserozassal több munkával jár. A kóserbor után urasági tizedet kellett fizetni. A kóserborról legkorábban 1788-ban hoznak határozatot a közbirtokossági gyűlésen. A penci zsidók kérése, hogy a kóser borok mástól történő összevásárlásában az urasági tizedtől mentesek legyenek, de végezetre a tizedet az eladó paraszt saját bor után eladójaként viselje.

45 Az urasági protokollum szerint más földesúrtól bort bevinni tilos, más kóserborért szokás szerint a taxát megfizetni tartoznak. Legközelebb 1811. Mindszenthava lien a közgyűlés határoz ismét a kóserborról. „Azonképpen a múlt esztendei l6.sz. a kóser bor iránt hozott végzés maga valóságban megerősíttetvén, a sok előfordulandó tsalárdságoknak elhárítása végett, tetszett a Familiának még azt is hozzáadni, hogy a zsidók nemtsak a kóserolt, hanem a nem kóserolt borokért is, úgy nem különben olyan bortúl is, hogyha valamely Lakosnak, akár költsön fejében, akár pedig más szín alatt üres hordókat a megtöltés végett adtak, a kirendelt kóser pénzt fizessenek.

46 Legközelebb csak húsz évvel későbbi adatunk maradt fenn a kóserborról. 1829-ben hoztak végzést a változatlan helyzetről. 1830-ban tárgyalják ismét a kó1742. évben 18 Г 1743. 13 Г 1744. 55 И 1745. 8 Г 260