Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Farkas Rozália: Egy 18. századi kéziratos könyv eredete

Farkas Rozália Egy 18. századi kéziratos könyv eredete Amikor elkezdődött az éves konferencia rendezése, úgy határoztam, hogy minden alkalommal a Ferenczy Múzeum történeti dokumentumai közül egyet ismertetek. Ebben az évben egy 18. századi kéziratos könyvet választottam, mégpedig azért, mert a leltárkönyvben szereplő leírás és kormeghatározás bizonytalannak tűnt. Célom az volt, hogy pontosan meghatározzam a kötet tartalmát és - amennyiben lehetséges - keletkezésének időpontját. A kötet 73191 számon szerepel a gyűjteményben. 1973-ban Kovács Jenő Sepsiszentgyörgyből ajándékozta a múzeumnak. Sajnos sem az ajándékozóról, sem az ajándékozás körülményeiről nem készült feljegyzés és a kötet korábbi sorsát sem ismerjük.A leltárkönyvben szerzőként Tserei Mihály van feltüntetve, a kötet tartalmaként: "Kézírásos feljegyzések kb. 1680 - 1711 között ", zárójelben: "feltehetően korabeli másolat". Terjedelme: 104 lap. A szöveg azonosítása viszonylag egyszerű volt. Valóban Cserei Mihály munkája, mégpedig Históriája, illetve annak egy része. A leltározónak valószínűleg azért nem sikerült egyértelműen azonosítani, mert az eredeti mű korábbi kiadása - Kazinczy Gábor, 1852. nehezen hozzáférhető, az új kiadás viszont csak 1983-ban jelent meg. Cserei Mihály Históriájában az erdélyi események történetét mutatta be 1661-től 1712-ig. A szerző politikai - társadalmi nézetei teljesen megfeleltek az erdélyi rendi-, nemesi nemzettudatnak, a birtokos nemesség önértékelésének, közgondolkodásának, ízlésének. Az elbeszélés módja írói tehetségre vall, olvasmányos, izgalmas. Ez lehet a magyarázata, hogy már a 18. század második felében közismertté vált egész Erdélyben, sőt később Magyarországon is. A közelmúlt eseményei iránt érdeklődő fiatalok, tanulók, sőt nemesek is másolták a kölcsönkapott példányt. A18. század második felében már három - négyszáz kéziratos másolatban forgott közkézen. Ez igen jelentős szám, ha figyelembe vesszük, hogy a nyomdai kiadások is általában csak néhány száz példányban készültek abban a korban. Még a 19. század első felében is másolták. Bánkúti Imre szerint, aki az eredeti példány modern kiadását sajtó alá rendezte, a nagy könyvtárakban még ma is több tucat kéziratos példányt őriznek. A Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának munkatársai arról tájékoztattak, hogy még mostanában is felbukkan egy-egy eddig ismeretlen másolat az antikváriumokban, amelynek azonosításához tőlük kérnek segítséget. Az eredeti, Cserei Mihály kézírásával, nehezen olvasható folyóírással készült mű a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában található, jelzete K. 100. Mérete 303 x 190 mm, terjedelme 228 oldal, kötése egykorú egészbőr. A Ferenczy Múzeumban őrzött kötet mérete 355 x 220 mm. A borítója egyszerű, sima barna bőr, amely foltos, töredezett, a sarkainál és a gerincén hiányos. A kötés belső oldalát borító papíron a másolóétól erősen eltérő kézírással Sz.Molnasiana szó olvasható. Ennek jelentése számomra ismeretlen, a kötet eredetére semmilyen utalással nem bír. Az oldalak felső sarkában kézírásos lapszámozás van. A kötet eredeti számozás szerint a 83. oldallal kezdődik. Valaki piros ironnal javította az oldalszámot, e szerint a 45. oldallal kezdődik, a 47. oldalnál az eredeti és a piros számozás találkozik. A szövegben nem mutatkozik hiány, az oldalszámok eltérése elírás lehet. A számozás a 258. oldalig tart, itt a szöveg mondat közepén megszakad. A kötetből a 101 104. oldal hiányzik, a kötés sértetlen, ezek a lapok tehát már a bekötéskor hiányoztak. A 105. 230