Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Farkas Rozália: Egy 18. századi kéziratos könyv eredete

lapon idegen kéz írásával néhány soros beszúrás van, amely a hiányzó lapok tartalmára utal, a bejegyzés dátuma 1816. A kötet írása nyomtatott, egy kéz munkája, egyenletes, szép betűkkel írott, rendezett, egyenes sorok jellemzik, csak a vége felé néhány oldalon válik kuszává, majd visszatér a korábbi rendezettséghez. A két kötet közötti formai eltérés már az első pillanatban látszik. Cserei Mihály nem tagolta munkáját, mindössze annyi segítséget ad az áttekintéshez, hogy amikor új év eseményeinek ismertetésébe kezd, az aktuális évszámot a margón feltünteti. A másoló - elég talányos módon - Cserei minden egyes bekezdését paragrafus jellel és folyamatosan növekvő paragrafus számmal látta el. Ez alól az egész kötetben mindössze egy bekezdés a kivétel. Tartalmát tekintve a másolatból a mű eleje és vége hiányzik. Az 1682-es év végével kezdődik, ebből csak 3 sor van meg. Az 1683-as év a másolónál a 136. §. Az 171 l-es év nagy része megvan, a másolónál az 504. §-sal végződik, illetve a lap alján utal az 505. §-ra, de folytatás nincs. A szövegbeli eltérés nagyon csekély és annak is csak egy része tudható be elírásnak. Úgy tűnik a másoló helyenként szándékosan javított a számára néha nehézkes szórenden. Szándékosan, tudatosan és sok helyen a latin kifejezések magyar megfelelőjét használta. Csereinek betűvel írt számadatait következetesen számmal írta, helyenként eltérve az eredeti összegtől, különösen a hadseregek létszámára vonatkozóan. Nem derül ki, hogy sorozatos elírásról van szó, vagy szándékosan felülbírálta a szerző adatait. Kötetünk külön érdekessége, hogy a másoló minden egyes oldal tetején egy-egy sorban summázta az oldal tartalmát, rendkívül kifejezően, sőt olykor szellemesen. Ha ezeket a sorokat összeolvasnánk, tulajdonképpen megismerhetnénk a korszak főbb történéseit, azok egymásutániságát. Néhány példa a kötet elejéből. A török barom nagy sokasággal megyén Bécs felé - A török szörnyen pusztítja Ausztriát. A császár Gráczban - Zrínyi János fogsága. Bécs ostromoltatik-Tököli Imre Horvátországot pusztítja - A bécsi megszálláskor némely uraknak lett promotiója -A török Bécs alatt megveretik -A győzelem után a császár lejő Bécsbe a lengyelnek köszönni -A török ismét megveretik. A fővezér a császárnál vádoltatik - Megöletik Bartsai kedvessége a Fejedelemnél - Bartsai elvádoltatik, megfogatik, Fogarasba küldetik Ezek a mondatok az eredeti szöveget nem változtatják meg, abba nem épülnek bele. Összegzésül megállapítható, hogy a kötet Cserei Mihály Históriája nagy részének másolatát tartalmazza. Véleményem szerint egy másolat értékét elsősorban az adja meg, hogy az mennyire azonos az eredetivel. Ebben a tekintetben elmondhatjuk, hogy a Ferenczy Múzeum tulajdonában lévő másolat néhány számadattól eltekintve csaknem teljesen szöveghű A másoló személyét és a másolás helyét nem sikerült megállapítani. Feltételezhetően Erdélyben készült, erre utal az ajándékozó erdélyi lakhelye is. A másoló valószínűleg jogi végzettségű, vagy legalábbis a jogban jártas, művelt, magasabb képzettségű személy lehetett, aki Erdély történetét is jól ismerte. A másolat keletkezésének idejét még nem sikerült meghatározni. Erre a kötetben semmilyen utalás sincs, csak alaki sajátosságok alapján lehetséges, ha lehetséges. Először az írás sajátosságaival kezdtem. A nagyon szépen formált betűk szinte a kódex-írásra emlékeztetnek. Néhány jellegzetes betű, például a visszafordított szárú "d" adhatna némi eligazítást, de ezt az írásmódot már Cserei idejében is használták és a 18. század végi kézírásokban is találkozunk vele. Az, hogy a Csereinél következetesen c-vel és s-sel írt cs-t a másoló következete231