Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Molnárné Hajdú Margit: Népi gyógyítás Nagytarcsán

Molnárné Hajdú Margit Népi gyógyítás Nagytarcsán Általános egészségügyi helyzetkép a 19-20. századfordulóján Régi mondás, hogy az egészséget akkor tudjuk értékelni, amikor elvesztettük. Életbevágóan érezte ezt a 19- század második felének és a 20. század első negyedének nagytarcsai embere, aki mögött nem hogy betegbiztosító, de még olyan ember sem állt, aki az egészség megőrzését, vagy visszaszerzését segítette volna. A jelzett időszakban - amellyel foglalkozni kívánok- 800-1000 lélek élt Nagytarcsán, mégis magára hagyatva, tanult egészségügyi szakember segítsége nélkül, csak a család öregjeire, néhány füveket ismerő asszonyra és egy-két csontrakóra számíthatott. A fő közlekedési utaktól elkerülve, önálló egyházközség

1 hiányában, még saját papja sem volt, aki legalább lelki vigaszt nyújthatott volna. A betegségek azonban meglátogatták őket. Ilyenkor a helyi füvesek, vagy ismerősök által ajánlott szomszéd falubeliekhez folyamodtak segítségért. Amennyiben gyógyításuk sikertelen volt, már nagyon megkésve fordultak a környék valamelyik orvosához. Ekkor a beteg halála volt a végeredmény, ezért féltek orvoshoz fordulni. Sokan azt a következtetést vonták le, hogy „akit orvoshoz visznek, biztosan meghal". Tanult egészségügyi képzettségűként 1925-ben költözött a faluba Péter Ferencné, aki szülésznő volt. Addig a szüléseknél tanulatlan parasztbábák segítettek. Munkájukat odaadóan végezték, de kötötték őket a szokások: a szülést rendszerint a földre tett szalmán, lepedő nélkül vezették le. Fontosnak tartották viszont, hogy az újszülöttet az apja gatyájába, vagy az anyja pendelyébe „fogják fel", hogy „szerencsés legyen az életben". Nagytarcsára járó orvos az 1940-es években Dr. Tibold József, Dr. Marko Andor és Dr. Bárdos István volt. A községházán lehetett őket felkeresni hetenként mikor 1, mikor 2 alkalommal. 1964-ben költözött ide először orvos: Dr. Pavetics József, amikor a község által épített lakás és rendelő elkészült. 1976-tól él itt Dr. Kazinczy Erzsébet, aki 2000. január 1-től saját, jól felszerelt rendelőjében dolgozik. Dr. Kribusz Edgár adjunktus pedig a község rendelőjében gyógyít, 2000 januárjától. Ugyancsak itt rendel 2000 augusztusától Dr. Kovács Mária gyermekorvos. A betegségek eredete, megelőzés, az ellenük való védekezés Amíg enni, inni tudott valaki és nem fájt semmije, addig dolgozni is tudott. Ilyenkor úgy gondolták, nincs baj az egészséggel. Amikor az egészséget elveszettnek látták: fájdalom, gyengeség, erőtlenség gyötörte, nem tudott dolgozni, megfázásra, megrontásra gyanakodtak, vagy azt mondták: „valamit megevett" azaz elrontotta a gyomrát. Fertőzésre, átöröklésre nem gondoltak, ellene nem is védekeztek. Hittek viszont a betegség átruházásában. Gyógymódul az ellenvarázslatokat és a misztikus cselekedeteket alkalmazták. Bár protestánsok, de ha nagy volt a baj, elfogadták a katolikusoktól a szenteltvizet és az űrnapján szentelt virágokat. Hiszen, ha semmilyen magyarázatot nem talál184