Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Régészet - Maróti Éva: Állatküzdelem jelenetes nagyszíjvégek a pusztazámori avar temetőből
Maróti Éva Állatküzdelmi jelenetes nagyszíjvégek a pusztazámori avar temetőből Most, ősszel múlt 19 éve, hogy 1981-ben a Pest megyei régész kollégák lezárták a volt budai és szentendrei járás területén előkerült régészeti lelőhelyeket és leleteket feldolgozó, nagy tudományos jelentőségű kéziratukat. A dr. Torma István szerkesztette kötet a Magyarország Régészeti Topográfiája sorozat 7. (XIII/2.) köteteként 1986-ban jelent meg. A kötetben feldolgozott 38 település területén mintegy 100 avar kori lelőhelyet ismertettek — ezek nagy része (74 db) 1 telep, kisebb része (19 db) 2 pedig temető. (Ez az arány kb. 3/41/4-nek felel meg.) A Topográfia írásakor összegyűjtötték a feldolgozandó területre vonatkozó, publikált régészeti adatokat, áttekintették a múzeumokban őrzött publikálatlan leletanyagot, irattári és levéltári kutatásokat folytattak. A terület teljes feltérképezése érdekében rendszeres terepbejárásokkal nagyon sok új, eddig ismeretlen lelőhelyet fedeztek fel. A terepbejárások során azonban a föld megművelése — általában szántás — során felszínre kerülő régészeti jelenségeket: leleteket, objektumok nyomait lehetett regisztrálni. 3 A földművelés nagyrészt csak a humuszréteget érinti — a humuszban pedig általában nem látszanak a sírfoltok, a föld bolygatása pedig nem éri el a csontvázak szintjét. így érthető, hogy a településeket ismerjük, a temetőket nem — azok elhelyezkedése is oka ennek: amíg a telepek víz mellett vannak, a hozzájuk tartozó temetők sokszor egy közeli dombon, melyen ma erdő vagy legelő van. A fenti körülmények miatt a telepekhez tartozó temetők felbukkanása építkezések 4 , nagyobb földmunkák kapcsán várható. így történt ez az utóbbi évtizedben Biatorbágyon 5 , Pátyon 6 , Sóskúton 7 és Pusztazámoron 8 . Érdekes, hogy a biatorbágyi 9 és a pátyi 10 , nagy sírszámú temető a Topográfiában jelzett telepek „sűrűsödése" körzetében található. Amikor 1999-ben értesítettek arról, hogy rövidesen megkezdődik Pusztazámoron a Hulladéklerakó építése — bár a létesítmény területén nem volt régészeti lelőhely 11 — a táj adottságai és a fentebb ismertetett elgondolás alapján úgy gondoltam, hogy a létesítmény földmunkái során régészeti jelenlét szükséges. Ennek anyagi finanszírozásáról a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága szerződést kötött a létesítmény generálkivitelezőjével, a BETONÚT Rt.-vei. Az 1999 tavaszán megindult humuszolás során, a létesítmény északkeleti részén, az összekötő út földmunkáinál előkerültek az első avar sírok. A beruházóval, a Fővárosi Közterület-Fenntartó Rt.-vei kötött szerződés alapján megkezdtük a temető feltárását. Hamar bebizonyosodott, hogy a sírok tovább folytatódnak a létesítmény északkeleti határán túl, a Sóskúthoz tartozó akácerdőben is. 1999-ben a temetőnek a bekötőút és a III. ütem területén lévő belső szervizút által érintett részét sikerült feltárni — itt mintegy 4.900 m 2-en 345 objektumot tártunk fel. 12 A temető azonban tovább húzódott a létesítmény III. ütemének területére — itt a tervek szerint 10-15 év múlva szándékoznak tovább építeni. Én jeleztem, hogy a további építés előtt el kell végezni az avar temető teljes feltárását. Mivel a lelőhely kiterjedését, sírszámát nem ismerjük, jó lenne jóval a tervezett építkezés előtt elvégezni a feltárást — így a régészeti munka nyugodt körülmények közt folyna és a később sorrakerülő földmunkáknál már nem lesz a kutatás hátráltató tényező. Érveimmel sikerült meggyőzni a beruházót, a Fővárosi Közterület-Fenntartó Rt.-t és a kivitelezőt, 16
